Az elhunyt II. Erzsébet, angol királynő családjának magyar vonatkozása

II. ERZSÉBET BRIT KIRÁLYNŐ ÜKANYJA GRÓF KISRÉDEI RHÉDEY KLAUDIA ZSUZSANNA MAGYAR GRÓFNŐ VOLT, aki Erdőszentgyörgyön született 1812. szeptember 17-én. A Rhédeyek múltja három évszázadon keresztül forrt össze Erdély történetével, a főnemesi család gyökerei az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetségig, Aba Sámuel királyig vezethetők vissza.
Nagyrédei János 1466-ban címerlevelet kapott Mátyás királytól, de a család fénykora Rhédey Ferenc végvári kapitánnyá válásával kezdődött, akit Bocskai István a szabadságharcban szerzett érdemei elismeréseként 1606-ban Erdély főurai közé emelt, és akinek később hűséggel és megbízhatósággal sikerült hatalmas birtokokat szerezni.
A család erdélyi ága I. Rhédey Jánostól származik, aki 1639-ben telepedett le Erdélyben, az erdőszentgyörgyi birtokot és kastélyt Bethlen Gábortól kapta. Közel kétszáz évvel később, 1812-ben ebben a főúri lakban látta meg a napvilágot Rhédey Klaudia, szülei, gróf Rhédey László és Inczédi Ágnes bárónő akkor még nem sejthették, hogy negyedik, de egyetlen életben maradt gyermekük évszázadokra a köztudatba vési a Rhédey nevet. Három gyermekük korai halála miatt a szülők aggodalommal követték cseperedő kislányuk minden lépését.
A bájos Klaudia legendás szépségű, kifinomult, művészetekhez értő hölggyé serdült, akit nemes szívű hajadonként ismert meg az erdélyi nemesség. Amint betöltötte 18. életévét, meghívást kapott I. Ferenc császár és király bécsi udvarába, a báli szezonra. A magyar grófkisasszony szépsége sokakat lenyűgözött, hamarosan fél Bécs a lábai előtt hevert.
A jóvágású Sándor Pál Lajos (Alexander) württembergi herceggel egy udvari bálon találkozott, a fiatalok a szóbeszéd, de a grófkisasszony naplója szerint is azonnal egymásba szerettek. A lánykérés nem is váratott magára, de a morgantikus házasság tervét sem Bécsben, sem Erdélyben nem fogadták örömmel, a királyi család rangon alulinak tartotta a frigyet, míg a büszke Rhédey László gróf elképzelni sem tudta, hogy olyan házasságra adja áldását, amelyben egyetlen lánya nem kapja meg a megfelelő tiszteletet, ráadásul a herceg magyarul sem tudott. A fiatalok viszont egy év után is tántoríthatatlanok voltak, így a Württemberg család kompromisszumot ajánlott: eltekintenek a reguláktól, ha a herceg lemond születendő gyermekeinek trónutódlási jogáról.
Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy olvadni kezdjen a jég, és a frigyet mindkét család elfogadja, a herceg megtanult magyarul, egyedüli férfiutódként viselhette a Teck hercege címet, Klaudia pedig megkapta a Hohenstein grófnéja titulust. A párnak hat év alatt három gyermeke született, a boldogságnak viszont egy lesújtó tragédia, Klaudia hirtelen halála vetett véget. Az ok még feltáratlan, a szóbeszéd szerint a várandós Klaudia a Grazban tartózkodó férjéhez tartott, útközben elvetélt, és ennek következményeibe halt bele, más források szerint a kocsi felborult, Klaudia pedig pár nap múlva belehalt sérüléseibe, de van olyan változat is, amely szerint a grófnő lovas balesetben halt meg.
Utolsó kívánsága szerint szülőfalujában, Erdőszentgyörgyön temették el, 1841. október 12-én helyezték örök nyugalomba abban a Rhédey-kastéllyal szemben álló kis templomban, amelyben közel harminc évvel korábban megkeresztelték. A legenda szerint Sándor herceg maga vezette a gyászfogatot, amely ezer kilométerről szállította haza rajongásig szeretett felesége földi maradványait. A síron túl is hűséges herceg nyolcvanévesen hunyt el, végakarata szerint felesége bebalzsamozott szívét is a koporsójába helyezték.
1893-ban figyelt fel először a közvélemény a Windsor-ház magyar felmenőire, a Vasárnapi Újság akkor ébresztette rá olvasóit arra, hogy Rhédey Klaudia révén Teck Mária brit hercegnő magyar származású: „A Teck Viktoria herczegnő házassága alkalmából felújult érdeklődéssel fordulunk az ősi, hazánk történetében egykor oly kiváló szerepet vitt Rhédey család felé, a melyből Klaudia, Württemberg herczegné is származott, kinek unokája most a leendő angol trónörökös nejévé lett" – írták. Azóta ezrek vezetik végig a családfát, hogy meggyőződjenek arról, valóban magyar felmenői is vannak a brit királynőnek.
Sándor Pál Lajos württembergi herceg és Rhédey Klaudia grófkisasszony házasságából három gyerek született, a két lány mellett egy fiú, Ferenc, pontosabban Franz Paul Karl Ludwig Alexander (1837–1900), aki apai ágon örökölte a Teck hercege címet, így feleségül vehette a királyi családból származó Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt. A párnak négy gyermeke született, köztük Mária (1867–1953), a későbbi V. György brit király hitvese, ő tehát Rhédey Klaudia unokája volt. Teck Máriát Albert walesi herceg jegyezte el, de ő korán elhunyt, ezért V. György brit király vehette feleségül. Hat gyermekük közül Albert fiuk VI. György (1895–1952) néven vált az Egyesült Királyság királyává, India uralkodójává, ő Klaudia dédunokája. Albert 1923-ban feleségül vette Elizabeth Bowes-Lyont, azaz Erzsébet (anya)királynét, két lányuk született, Erzsébet és Margit, tehát II. Erzsébet brit királynő Rhédey Klaudia ükunokája.
A Rhédey család a XIX. század végére férfiágon kihalt ugyan, de Klaudia leszármazottait ily módon nem lehet megkerülni. Érdekesség még, hogy a kastély emlékmúzeumként, a brit királyi család alapítványának kezelésében, télen-nyáron is látogatható. https://erdoszentgyorgy.ro/turizmus/rhedey-kastely/