B. Dombi Attila: Quo vadis, Domine? – 2016 Húsvétján

quovadisdomineAmikor a Szózat főszerkesztőjétől elfogadtam a megtisztelő felkérést, hogy Húsvét-köszöntőt írjak, Európa Feltámadásának víziójára gondoltam, amitől elválaszthatatlan a Nemzeti Feltámadás, azt pedig az egyén céltudatos keresztényi lélekébredésének kell megelőznie. Európa mai Iszlám megszállása kapcsán párhuzamot terveztem vonni az 1683-as kahlenbergi csata keresztény tanulsága alapján az akkori helyzettel, amelyben a török-tatár sereg Bécset ostromolta, hogy az oda tervezett támaszpontból rendre egész Európát uralma alá vethesse.

A változtatás szükségességéről nem az eléggé nem elítélhető, egyre fokozódó európai muzulmán terror győzött meg, hiszen az éppen Európa megszállásának egyik közvetlen céljaként nem meglepő. Még csak nem is Ferenc, Róma püspöke – ahogyan Bergoglio bíboros nevezni óhajtja magát – ide vonatkozó megnyilatkozásai befolyásoltak. Ferenc megnyilatkozásait szakértők sokasága komolyabbnál komolyabban bírálja, amelyek közül kiemelkedik a Denzinger-Bergoglio[1] gyűjteményt szerkesztő spanyol és angol nyelvű egyházmegyés papok névtelen csoportja. Ez a Denzinger-Schönmetzer-féle Enchiridion Symbolorum et Definitionum címen összegyűjtött Tanítóhivatali megnyilatkozások alapján állítja mérlegre Ferenc megnyilatkozásait, a katolikusok tisztánlátását segíti a jelenlegi zűrzavarban. A magyar nyelvű kritikai szakirodalom is egyre gyarapszik, és a szerzők a magyar jellemnek megfelelően nevüket is vállalják. De gondolhatunk az őszi Családszinóduson az emberi természet, a család, a házasság szentsége és a Szent Eucharisztia méltósága ellen tomboló hadjáratra, amelyben püspökök, sőt, bíborosok nyílt közelharcot vívtak a hitet, Egyházat és Péter székét lerombolni látszó beépített ellenségek lobbigépezetével szemben!

Előzetes elgondolásomat Péter hivatalának jelenlegi állapota befolyásolta. Ez nem Ferenc személyével kapcsolatos, bár sajnos nyilvánvaló ok-okozati összefüggése van Európa mai helyzetével, amit a világi és egyházi sajtóban hemzsegő csűrés-csavarás sem leplezhet már. Ennél sokkal jelentéktelenebbnek tűnik, hogy a Szentszék szolgálatában álló L'Osservatore Romano olasz nyelvű napilap Virágvasárnap előtt néhány nappal tavaly októberben készített beszélgetést[2] közölt XVI. Benedek Emeritusz Pápával. Benedek Pápa szólt az irgalomról, a megbocsájtásról, a kereszt általi üdvözülésről, a keresztség szükségességéről és Krisztus megváltó szeretetében való részesedés fontosságáról. Ez a hit és erkölcs dolgában az Egyház állapotából adódóan határozottan Szent Péter apostol vértanúsága előtti megrendítő tapasztalatát juttatta eszembe. A hagyomány szerint a Rómában kitört keresztényüldözés elől menekülő Péter apostol a Via Appián a vele szembe jövő Föltámadott Jézussal találkozott, amikor Péter megkérdezte: Quo vadis, Domine? – Hová mész, Uram? – Az Úr válasza szerint Rómába igyekezett, hogy Péter hitetlensége miatt ismét keresztre feszítsék, mire Péter megrendülten visszatért az Örök Városba, ahol végül keresztre feszítették. Ennek fényében keresem tehát, hogy milyen eligazítást is akar nekünk adni a Feltámadott Úr 2016 Húsvétján?

Ehhez előbb meg kell vizsgálnunk a mostani helyzet kiváltó okait. A közvetlen okról már olvashattunk a Szózatban: „Ki gondolta volna, hogy a Hit Éve Nagyböjtjének küszöbén, a Szűzanya Lourdes-i jelenésének ünnepén, előzmény nélküli egyháztörténelmi helyzetet teremtve lemond a Pápa? […] XVI. Benedek Pápa a vele készített interjú-kötetben említette lemondása lehetőségét, ugyanakkor a Hittani Kongregáció prefektusaként II. János Pál pápát eltérítette lemondási szándékától azzal, hogy «egy pápa nem mond le.» Erős kísértés találgatni, hogy miért történt ez, és mi várható az elkövetkezőkben, de a kísértéseknek ellentmondva tegyük ezt is rendkívüli nagyböjti vezeklésünk részévé. […] Kockázatok latolgatása is felmerülhet az égiek jelöltjével szemben az alvilág esetleges jelöltjét illetően. A Szentlélek és az Egyház Anyja legyen mindannyiunkkal, és főleg a bíborosokkal, hogy a most kavargó zűrzavart az égiek által jelölt pápa mihamarabb eloszlathassa! Isten iránt bizalommal kell maradnunk, hiszen az Úr megígérte: «erre a sziklára építem Egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.» (Mt 16,18) […] Igyekezzünk viszonylagos szent távolságtartással összpontosítani saját megtérésünkre, imaéletünkre, az engesztelő lelkület tökéletesítésére. Mindez egyébként is feladatunk saját üdvösségünk, az Egyház és mindazok javára, akiket Isten gondviselése valamilyen módon reánk bízott. Ennyi múlik rajtunk, de ez legyen a «mindenünk», amihez az Úr bizonyára nem késlekedik hozzátenni saját százszorosát.”[3] A távolabbi előzményről Benedek Pápát idézzük az októberi beszélgetésből:

„Ha igaz, hogy a XVI. század misszionáriusai meg voltak győződve, hogy a kereszteletlenek lelkei örökre elvesztek – és ez magyarázza a misszionárius elkötelezettséget –, ez a meggyőződés a Katolikus Egyházban a Második Vatikáni Zsinat után megszűnt. Ez erős kettős krízishez vezetett. Egyrészt megszüntetett minden motivációt a misszionárius elkötelezettségre. Miért próbálja valaki meggyőzni az embereket, hogy elfogadják a keresztény hitet, mikor anélkül is meg vannak mentve? De a keresztényeknél is felmerült egy probléma: a hit kötelező ereje, és az aszerinti életmód kezdett problematikussá és bizonytalanná válni. Ha valaki másképp is megmentheti magát, végső soron nem világos, hogy a keresztényt miért kötik a hit és erkölcs követelményei. Ha a hit és üdvözülés többé nem függnek egymástól nincs oka, hogy higgyünk. Újabban többen próbálták összeegyeztetni a keresztény hit szükségességével, hogy az ember anélkül is üdvözülhessen. Itt kettőt említek: egyik Karl Rahner anonim keresztényei. Szerinte a keresztény lét alapténye az üdvösséget meghatározó tudat transzcendentális szerkezetében áll, amely nyitott a másikkal, az Istennel való egyesülésre, a keresztény hit pedig csak tudatiságra emelné ami az emberben strukturális, mint olyan. Így, amikor az ember elfogadja önmagát lényegi valójában, megvalósítja önmagában a kereszténység lényegét, még akkor is, ha nem tudja, hogy fogalmilag mi az. A keresztény eszerint azonos az emberrel, és ebben az értelemben minden ember keresztény, aki elfogadja magát, még ha nem is tudná azt. Igaz, hogy ez káprázatos elmélet, de a kereszténységet magát annak tudati megjelenítésére redukálja, hogy mi az ember önmagában, átnézve a változás és megújulás drámáján, ami lényegi a kereszténységben. Még kevésbé elfogadható a pluralista valláselméletek javasolta megoldás, miszerint a maga módján mindenik üdvösségre vezetne, és ebben az értelemben hatásaikban egyenrangúaknak tekintendők.”[4]

XVI. Benedek pápaságának misztifikálása nélkül a hit és erkölcs tekintetében jelen körülmények között tett megnyilatkozása azt is jelezhetné, hogy szükség esetén Péterhez hasonlóan akár vállalná a tragikus megtorlással járó tanúságtételt, amely veszélyétől korábban még felkészületlenül lemondásra kényszerült. Minden nemzedék életében jelentkezhet olyan időszak, amelyet minden korábbinál súlyosabb romlásként élhet meg, de sajnos úgy fest, hogy jelenleg tényleg példátlanul súlyos helyzettel kell számolnunk. Önbecsapás volna azt gondolni, hogy akár az Egyház jelenlegi állapotáért, akár Európa jelenlegi megszállásáért nem elsődlegesen az európai ember volna felelős, bár a felelősség a helyzet kialakulásához vezető konkrét bűnök súlyossága és azok következményei szerint mindenkire más-más mértékben nehezedik. Eszerint az egyházi elöljárókért egyáltalán, vagy nem megfelelően imádkozó hívek felelősek ugyan például azért, hogy XVI. Benedek Pápa nem vállalta tovább az Egyház hajójának a kormányzását. A hitérzék Benedek Pápa által is elismert csődjéért azonban saját maga sokkal inkább tehet, mivel évtizedekig a Hittani Kongregáció prefektusa volt. Ezen kívül kormányzása idején több elődjéhez hasonlóan ő is elmulasztotta a Szűzanya fatimai kérésének megfelelően Oroszországot felajánlani a Szűzanya Szeplőtelen Szívének. Bármennyire bizonygatnák egyesek, hogy egyik vagy másik pápa felajánlását elfogadta volna a Szűzanya, tény, hogy az soha nem történt meg a Szűzanya kérésének megfelelően. A hit európai csődjéért ugyan felelősek az egyes „hitetlen hívők”, azonban náluk sokkal felelősebbek a XVI. Benedek Pápa által megnevezett Rahner-féle modernista „hitetlen teológus papok”! Ahol valamely szellemi hatás meggyengül, óhatatlanul helyébe áramlik valamely erősebb szellemi hatás. Ezért az előbbiek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy az Európában elsorvadt keresztény hit helyébe ok-okozati következményként áramlott az erősödő muszlim hit.

Ebben a vonatkozásban hasonlítsuk össze a mai helyzetet azzal, amiről eredeti elgondolásom szerint írni terveztem: a kahlenbergi csatában Avianói Márk imáira Isten után a Czestochowa-i Fekete Madonna[5] és a harcoló angyalok segítségével Szobieszki János lengyel király vezette keresztény sereg 1683. szeptember 12.-én szétverte az ostromlók jóval nagyobb seregét. Boldog XI. Ince pápa e fényes diadal emlékére elrendelte Szűz Mária Neve ünnepet. A kahlenbergi győzelem nyomán nyílt meg a lehetőség Buda felszabadítására is, ami végül 1686. szeptember 2.-án sikerült, szintén a Szűzanya közbenjárásának köszönhetően. Buda felszabadításáról csodálatos írás örvendeztetett meg tavaly nyáron, éppen amikor a menekülteknek álcázott megszállók legnagyobb áradata özönlött Magyarországra: „IX. Ince pápa […] egységbe hívta a kor európai nagyhatalmait és Magyarország, azon belül is elsősorban Buda felszabadítását tűzte ki célul. Magához hívta a kapucinus rendi Márk atyát, elküldte Magyarországra lelkesíteni a magyar hajdúkat és az egész Európából összesereglett csapatokat. Elmesélte, hogy megjelent neki a Szűzanya alakja és hirtelen értelmet nyert a BUDA szó. A beata virgo dabit auxilium régi fohásza számára új jelentést nyert: Budam Virgo Dabit Auxilium – a budai Szűzanya segítségét jövendölte meg. Avianói Márk lelkesítette is a katonákat, valahogy ez mégsem volt elég… Hiába tűzték már júniusban Fiáth János hajdúi a magyar zászlót a vár fokára, a törökök erősen tartották a várat. Az egész nyár lassan eltelt, a csapatok az esős idő beállta előtt haza akartak menni, ezért már-már szedelőzködtek volna az idegen zsoldosok, amikor a vezérek szeptember elején még egy utolsó ostromra szánták el magukat. A Duna felőli oldalról ágyúzták, gyengítették a falakat. Egyszer csak a dzsáminál egy falszakasz leomlott, előtűnt egy, a hajdani Nagyboldogasszony templomban korábban elfalazott Mária-szobor. A Gyermeket kezében tartó Madonnát a törökök elől rejtették el, nemzedékekkel korábban, már senki nem tudott létezéséről. A keresztény katonák döbbenten néztek felfelé. Az első ámulat hihetetlen erővé változott, halált megvető bátorsággal indultak a falakra, ugyanakkor a várvédők ereje megtört. Egy óra múlva Buda felszabadult. Buda Eliberta! A hagyomány szerint ez a szobor látható ma is a Mátyás templom lorettói kápolnájában. A segítő, a győzelmet hozó Mária neve egybe forrt BUDA várával. Budam Virgo Dabit Auxilium. Talán nem meglepő, hogy manapság is sokan értik és éltetik ezt a legendát. Tovább akarják adni a pápa üzenetét. Tudják, hogy fentről kapott kegyelem nélkül nem tudjuk legyőzni a minket fenyegető kishitűséget, hitetlenséget, és beletörődést.”[6]

A Szózat digitális hasábjait olvasók közül egyesekben talán visszatetszést kelthet a Szűzanya gyergyószentmiklósi könnyezésének unos-untalan emlegetése, mégis érdemes ide vonatkozóan a könnyezés kezdetének 8. évfordulóján rendezett megemlékezésből meríteni. „Jánossy Gábor, a budapesti Tengernek Csillaga kiadó tulajdonosa tanúságtételében a férfiúi engesztelés XXI. századi fontosságát és mindenki által gyakorolható voltát mutatta be mint világi hívő, férj, nagycsaládos apa, intézményi alkalmazott és vállalkozó sajtóapostol. […] A Tengernek Csillaga kiadta a Kárpát-hazában sok ezer példányban elterjedt Mária Országa-ikon reprodukcióját is, amelynek központi eleme a gyergyói könnyező ikon. […] Jánossy Gábor ismertette az engesztelés fő szempontjait is: alapvetően magamért és másokért vállalt jóvátétel az elkövetett bűnökért – egyesülni Krisztussal, az Ő örömével és bánatával, szomorúságával és szenvedésével, hogy vele együtt feltámadva közreműködhessünk minél több ember üdvözítésében, kárhozattól való megmentésében, Istennel, embertársainkkal, önmagukkal és az egész világgal való kiengesztelődésben. Ehhez elengedhetetlen az ima mellett az önmegtagadás és a böjt, aminek köszönhetően a gonosz támadásaitól inkább védettek leszünk. […] Lang Siegfried osztrák szerzetes pap megállapításával érzékeltette, miszerint a magyarság Isten újszövetségi választott népe, de nem dicsőséges menetelésre, hanem áldozatra, engesztelésre, imára. Lang Siegfried figyelmeztet, hogy a Szűzanya Országát 5 részre szakító békediktátumot éppen Jézus Szíve ünnepén írták alá, nevének jelentésével a Szentháromság tagadására utaló trianoni helyszínen. Ennek a fájdalomnak azonban megváltó értéke lesz, ha engesztelő szándékkal átkarolva egyesítjük az Úr Jézus mindannyiunkért vállalt keresztáldozatával. Jánossy Gábor meglátása szerint a muzulmán invázió világosan jelzi a helyzet súlyát, amire csak Istennek és a Szűzanyának van megoldása, de annak megvalósulását mi engeszteléssel segíthetjük. […] Példa erre a 2015 őszén egy autós engesztelő csoport által Budapest körül 9 alkalommal, kilencedként végzett szabadító szolgálat. A 130 km-es kerületen folyamatosan szentelt vizet csorgatva Rózsafüzért imádkoztak, közben a 4 égtáj irányában előre kijelölt helyeken megálltak, ahol a pap áldást adott a városra az Eucharisztiával és a Mária Országa-ikonnal. Csodaként már az első kerülés utáni reggel a megszállók a hónapok óta elfoglalt Keleti Pályaudvart és térségét felszabadítva elindultak Ausztria felé. Egy további alkalom másnapján csendesedett el Röszkén a megszállók és a rendőrök közötti konfliktus.”[7]

„Ft. Dr. Szegedi László, sülysápi római katolikus plébános tanításában bemutatta, hogy a papok és világiak számára egyaránt teljességgel megélhető a kegyelmi egység az Eucharisztikus Jézussal, valamint a Szűzanyával, mint Társmegváltóval. […] Mondandóját a nemrég zárult Szerzetesség Évében alapított Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Fiai új magyar szerzetesrend püspöki engedélyezése is hitelesítette. […] A rendről Natália nővér rendkívüli égi közléseket kapott, mint amely segítő feltétele a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna felépítésének és a magyarság engesztelő küldetése iránti megtérésének. […] Az új rend eucharisztikus örökimádó szolgálata mindenekelőtt a Szentháromság iránti engesztelés, ugyanakkor kegyelmi alapvetésként az Engesztelő Kápolna fizikai felépítését is célozza. A karizmának megfelelően a rend a felépítendő Anna-réti Engesztelő Kápolnában már elővételezetten engesztel, könyörög, hálát ad, árasztja Krisztus érdemeiből a Szentlelket a világra. Szegedi László kifejtette, hogy Krisztus a szolgálati papon keresztül átváltoztatja a kenyeret és a bort saját Szent Testévé és Szent Vérévé, és a szentáldozáshoz járuló hívekkel azonosulva könyörög, engesztel, dicsőít ezen a földön, Egyház-méretekben, világméretekben. A királyi papságban részesülő hívő a világ fölött álló lelki kehelyként befogadja Jézus világért való könyörgését, háláját, engesztelését. Ehhez csupán fel kell indítanunk a szándékot, hogy a szentháromságos személyekkel azonosulva Krisztus módján Krisztus életét akarjuk folytatni. A Szűzanya legteljesebb módon hordozza Szeplőtelen Szívében a közöttünk cselekvő világmegváltó Krisztust, a neki adott kegyelmek gazdagságával könyörög, engesztel, dicsőít, hálát ad az Egyház tagjaival egyesülten, nevükben, értük, élükön az egész világért. A Mennyei Atya Krisztus Urunk Édesanyját választotta ki, hogy ne csak anyja, hanem társa is legyen Krisztusnak a szenvedésében, feltámadásában és megdicsőülésében. A bűnbeesés után az Ősevangéliumban a gonosznak mondja az Úr: «Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja a fejedet, te meg sarkát veszed célba.»(Ter 3,15) Ennek a harcnak szereplői az angyalok, a Napba öltözött Asszony, és mi, földi emberek. A Szűzanya társmegváltó szerepét legsajátosabban ez a harc jellemzi. A megölt Bárány és népe szelíd, alázatos, szent. Jézus nem erőszakolja magát ránk, hitet kér, hogy fogadjuk szívünkbe. Annyiban tud működni bennünk, amennyiben hitünk van Benne. A Szűzanya is akkor segítheti bennünk a kegyelem hatékonyságát, amit javunkra kapott, ha befogadjuk, hiszünk a neki adott kegyelemben, és szolgálatára állunk. Az áldozatvállalás megrendítő példájaként említette az Európába özönlő muzulmánokat, önvizsgálatra késztetve a jelenlévőket, hogy mi, keresztények, képesek vagyunk-e hasonló áldozatot vállalni Krisztusért?!”[8]

A jelentős egyházi kiadványban bizonyára nem véletlenül Húsvét előtt elevenítették fel XVI. Benedek Emeritusz Pápával készített korábbi beszélgetést. Szívleljük meg Benedek Pápa ebben olvasható zárógondolatait, mint a keresztény katolikus élet minden vonatkozásában – így az egyéni keresztény céltudatosság és a Nemzeti Feltámadás tekintetében is – általános érvényű útmutatást, amelyet az Úr ajándékozott számunkra 2016 Húsvétjára: „Úgy gondolom, hogy a jelen helyzetben még világosabb lett számunkra amit az Úr mondott Ábrahámnak, miszerint 10 igaz ember elegendő lett volna egy város megmentéséhez, de az megsemmisíti önmagát, ha ezt a kis létszámot sem érik el. Világos, hogy a későbbiekben még fontolóra kell vennünk az egész kérdést. […] A gonosz uralmának ellensúlyozása elsősorban csakis Jézus Krisztus istenemberi szeretetében állhat, amely mindig nagyobb, mint a gonosz bármilyen lehetséges hatalma. Azonban szükséges, hogy Isten számunkra Jézus Krisztus által adott válaszába helyezzük magunkat. Habár a gonosz bűntársa a rossz bizonyos részéért felelős egyén, mégis Krisztussal együtt kiegészítheti «ami Krisztus szenvedéséből hiányzik». (vö. Kol 1,24) A bűnbánat szentségének bizonyosan jelentős szerepe van ezen a területen, ami azt jelenti, hogy Krisztusnak folyamatosan megengedjük formálnia és alakítania bennünket, ezáltal átsegítve minket a romboló oldalról az Ő megváltói oldalára.”[9]

 


Kép: Quo vadis, Domine?   http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/annibale-carracci-christ-appearing-to-saint-peter-on-the-appian-way

[1]                http://denzingerbergoglio.com

[2]                Jacques Servais SJ: Megigazulás és hit – Beszélgetés Benedek Pápával, 2015. október – A hit általi megigazulás témában Rómában szervezett konferencia előtt készített beszélgetés. Benedek eredeti német válaszait George Ganswein érsek, a pápai udvar prefektusa olvasta fel a konferencián. Később megjelent a konferencia anyagának bevezetőjeként Daniel Libanori, SJ szerkesztésében kiadott „Hit által – A Megigazulás Tana és Isten Megtapasztalása az Egyház tanításában és a Lelki Gyakorlatokban” c kötet bevezetőjeként (http://catholicnewsagency.com/news/full-text-of-benedict-xvis-recent-rare-and-lengthy-interview-26142)

[3]                B. Dombi Attila: SZŰZ MÁRIA KEGYELMI URALMA – Meghirdetett Ikon-Ország – (II. rész), in:Szózat – keresztény, konzervatív, irodalmi, társadalomkritikai internetes folyóirat, 2013. március (http://www.szozat.org)

[4]                La fede non è un’idea ma la vita – Intervista al Papa emerito Benedetto XVI. (http://www.news.va/it)

[5]                Az ikont Opuliai László, Nagy Lajos király rokona, Magyarország nádora, Lengyelország későbbi helytartója ajándékozta a Czestochowa-i pálosoknak. A lengyel történelemben legnehezebb helyzeteiben közvetített segítségért hálából Lengyelország Királynője titulust kapott. A Szűzanya köpenyé látható az Anjou-liliomos díszítés. Sobieski János magával vitte a kegykép egyik másolatát, amelyhez imádkozott, a győzelem után pedig a kahlenbergi kápolnának ajándékozta az ikont.

[6]                Nagy Gábor Tamás: Nagyboldogasszony Budánhttp://mariaszobor.hu/koszonto.html

[7]                B. Dombi Attila: Szűz Mária gyergyói könnyezése kezdetének 8. évfordulója, www.parochia.hu

[8]                B. Dombi Attila: Szűz Mária gyergyói könnyezése kezdetének 8. évfordulója, www.parochia.hu

[9]                La fede non è un’idea ma la vita – Intervista al Papa emerito Benedetto XVI. (http://www.news.va/it)

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf