Gavallér János: A kis gömböc gőgje

Valami nem stimmel, se az értelmiséggel, se a politikával, se a médiával – természetesen szerény véleményem szerint. Hogy miért mondom; hát könyörgöm az nem gond se a kormánynak, se – Isten lássa lelkem –, még mindig hű sajtónak, hogy Magyarországon éhen lehet halni, hajléktalanul a semmiből élni kell, de a migrációról vitatkoznak (azoknak szállás kell, étel, ital stb.), vagyis egy ország nem tud gondoskodni a saját állampolgárairól, de a „világ” bajáról kötelező.

Hol tart ez a híres demokrácia?

Akarnokok, hogy hogy nem, oda kerülnek, bizonyos pozícióba aztán tisztán látják a világ gondjait.
Jól van ez így? Kedves mindent befolyásoló gazdasági guruk? Talán illő volna a gondolkodó elitnek kimondani (Népszabadság), hogy a magántulajdon nem írhatja felül a létezés érzésmechanizmusát!
Hátha mégse, akkor bizony korlaboráns egzisztencia vezéreli minden megnyilvánulásukat. Na, bumm!
Most legalább van miről beszélni és nem érdekli az újságírókat, se az elitet, hogy Magyarországon 4 millió létminimum alatt élő ember van – na, ne már, erről nem szólhat a sajtószabadság!!!

Ürügyet és okokat kel szolgáltatni a népnek, hogy legyen mivel foglalkoznia – ennyi az elit realitás érzéke.

Érdekli-e valakit az emberek érzésvilága? Tisztában vannak-e a „nagy elitek”, hogy utálják őket az emberek? Miről is szól hát ez a híres demokrácia? Talán csak arról, hogy rád erőltetem az akaratomat, vagyis a magántulajdon (skalpok és gyilkosságon alapuló gyarmatosítás) erőszakán? A hatalom megőrzésén? Kérdések, talán fel sem merülnek emberekben és emberek sorsát teszik közben tönkre.

Tudom én jól, hogy a világ hogyan működik, de itt bennem megáll az ütőér: Létezik, hogy emberek előidézik a lehetetlen helyzetet (Közel-Kelet), aztán mutogatva mindenkire, áthárítják a terheket a sodródó nemzetekre? Az elit ebből csak annyit érzékel, hogy ő hogyan fog élni? A milliók nem számítanak?

Meglátásom szerint, ebbe a problémába fog belebukni az egész egzisztencia harcot folytató érzéketlen elit.

Uraim, már gondolkodásra sem használják logikus ténylátásukat? Vagy csak az előre hajtja Önöket?
Nem tartunk sehol, mindegy, hogy a – világ ura egy elfuserált guru, vagy egy néven nem nevezhető nő lesz, az embereknek szüksége van megértésre –, de a GDP, a gazdaság így nem pörög tovább, hát senki nem ismeri a „kis gömböc” meséjét? A mesének vége, nem akarom tovább mondani.

2016.10.09.