Örkény István drámaírói ösztöndíj

2023. évi pályázati felhívás

A Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett Örkény István drámaírói ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, és lehetőséget adjon fiatal pályakezdő drámaíróknak, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolták vonzódásukat a műfajhoz.
A pályázat szakmai lebonyolításában a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére a  Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vesz részt. 
Pályázat benyújtására jogosult:
az az 1983. január 1-jét követően született drámaíró, aki a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesül központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban.

Hármas iker

Simó Márton elbeszélői művészetének újabb hozadéka jelent meg nemrég Iker címmel.* A négyszáz oldalas regény mind tartalma, mind stílusa és egyéb ismérvei alapján is szerves része annak a regényfolyamnak, amelyet a szerzőtől eddig olvashattunk (a Bozgor című trilógia, a Gerzson szép délutánja), illetve rokon a novella- és elbeszélésgyűjteményekkel is (Az utolsó tanító, Tranzit).
A sajátos szerkezetű műben egy székelyföldi család élete bontakozik ki, központban egy ikerpár, Hunor és Magor életútjának bemutatásával. A sajátos tagolású regény gyakori idő- és helyszínváltásokkal mutatja be az elbeszélői én nézőpontjából az ikerpár életét, de közben képet kapunk a székely-magyar sorsról is a 19. század végétől napjainkig.

Tetemrehívás – székely módra

Csokonai Vitéz Mihály, ocsúdva révületéből, így kiáltott fel: „…melly széles a poétai mező…” (Értekezés az epopeáról). Ferenczes István „hosszúverseit”* olvasva, azt érezzük, nemcsak széles, hanem végtelen ez a mező: parttalan. Az időszakasz sem rövid, amit a kötet felölel, fél évszázad, 1969 és 2019 közt született írásait kerekítette egybe.

Az első fejtörést a műfaji megszorítás okozza: hosszúversek. Az egyértelmű, hogy a verset, különösen a Ferenczes-féle verset nem singgel mérik, a sorok száma mellékes, de lélegzetelállítóak az alábukások a nyelv rejtelmeibe, megszámolhatatlanok a stílusrétegek, szédítőek a vibráló stílusbravúrok, a legedzettebb olvasót is próbára teszik a képzettársítások, a szómágia hol szédítő magasságokba röpít, hol a kénköves pokol szádát nyitogatja…

Megmentik a gróf Lázár család sírkertjét

Főhajtás egy erdélyi történelmi család síremléke előtt

A gróf Lázár család egyike volt Erdély történelmi családjainak. Meggyesfalva a família fontos birtokának számított. Sírkertjük a mai meggyesfalvi temetőben található. Ez azonban az elmúlt években a megsemmisülés szélére került. A Castellum Alapítvány felvállalta az emlékhely megmentését, mi több, november 19-én, szombaton délben 12 órakor megemlékezést tartanak a temetőben. A részletekről és a tudnivalókról dr. Kálmán Attilát, a Castellum Alapítvány tudományos bizottságának elnökét kérdeztük. 

A kiegyezés törvénye

155 éve, 1867. november 21-én fogadta el (harmadik olvasatra) az osztrák birodalmi tanács képviselőháza saját alkotmány-bizottságának jelentését „az osztrák monarchia valamennyi országaira nézve közös ügyekről és kezelésök módjáról”. Az osztrák-magyar kiegyezés törvényeként ismert jogszabályról november 12. óta vitáztak a képviselők. Az „urak-háza”, azaz a felsőház december 6-án vitatta meg és fogadta el a törvényjavaslatot. A magyar képviselőház már az év március 30-án elfogadta azt a 69 pontból álló határozatot, melyet az Országgyűlés májusban (XXII. törvénycikk) és decemberben (további törvénycikkek) fogadott el. Ferenc József osztrák császárt 1867. június 8-án koronázták a magyar Szent Koronával apostoli magyar királlyá, uralkodóként július 28-án szentesítette a törvényt. Az alábbiakban az 1867. évi – „a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról” – szóló XII. törvénycikk fontosabb részeit közöljük.

Adventi áhítat – Hinni még

Hinni kéne még
és hinni jó
hogy sodor a víz
ringat a folyó
és símogat átölel
vezet
megvéd ha kell
vagy felemel

becsukott szemmel is
hinni e jóban
s együtt lenni
egy nagy hajóban

Üchtritz Emil báró, Görgei hűséges ezredese

Évtizedekkel a világosi fegyverletétel után, 1905-ben az idős Görgeivel visegrádi otthonában riportot készítettek. A volt fővezér válaszai mellett fényképét is közölték a lap hasábjain. Az újságíró a szoba leírásakor a falon elhelyezett Üchtritz-képet is megemlítette azzal a megjegyzéssel, hogy a házigazdával együtt „hadakozott”. Vajon az agg hadvezér miért ragaszkodott egykori tisztjének portréjához?
Görgei testvére szerint a szabadságharc idején Üchtritz báró „igazán óhajtása ellenére” szakadt el bátyjától és a komáromi hadseregtől, amikor Kmety György tábornok alatt folytatta a szolgálatot. A Bem altábornagy vezetésével zajlott 1849. augusztus 9-i temesvári csatában is részt vett.

„Akiben teljes lett az idő” – Ady Endrére emlékezünk 145. születésnapján

Szerb Antal író így ír Adyról:
„Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Az egész nemzedék köréje csoportosult, olyannyira, hogy ha a régi egyéniségtisztelő iskola hívei lennénk, Ady Endre koráról kellene beszélni. Adyban volt valami prófetikus, volt benne valami a »jelből, amelynek ellentmondatik«. Az első pillanattól kezdve, amint feltűnt, egyszerre formát kapott az addig kaotikus irodalmi tudat: Ady neve két ellenséges táborra osztotta az embereket, egyszerre mindenki pontosan tudta a helyét. Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak égfelé. Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro vagy kontra Ady-állásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki.”

Amikor a pesti országgyűlés királlyá választotta Károly Róbertet

"Csák Mátéval ekképen létre jövén az egyesség, 1308. november 27-én, Pesten a Domonkosok zárdája mellett (a mai halpiacz táján) a szabad ég alatt országgyülést tartottak, a melyre számos egyházi és világi főúr, nemes s a nép roppant sokasága gyült össze. Németujvári Henrik bán személyesen jelent meg a gyűlésen, de Csák Máté és László vajda csak követeket küldöttek. Gentilis bíboros megnyitván a gyűlést, a jelenvoltakhoz beszédet intézett (...) A jelenlévők erre Károlyt egyhangúlag királynak kiáltották ki, a pápai követtel kezet fogtak, Károlyt megölelték, megcsókolták, neki hűséget és engedelmességet fogadta, s igéretöket a bíboros előtt letett esküvel is megerősítvén, a királyt ősi szokás szerint ujjongva vállukra emelték." - Szalay–Baróti: A magyar nemzet története

Zalán Tibor és Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot

Magyar költőként Zalán Tibor, külföldi műfordítóként Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot.
A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.
A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

„A szenvedésnek nem hőse, hanem megajándékozottja vagyok” – bemutatták Visky András Kitelepítés című könyvét

Bemutatták Visky András Kitelepítés című regényét Kolozsváron a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében. A könyv azt az időszakot eleveníti fel, amikor az ’56-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe.
A kedden tartott könyvbemutatón Visky András író, dramaturg beszélgetőtársa Tompa Gábor színházigazgató, rendező, illetve Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, szerkesztő volt. Tompa Gábor az idei év egyik legjelentősebb könyvének nevezte Visky regényét. Mint mondta, bár a történet több részletét ismeri, hiszen sok motívuma megjelent már a Visky András által írt darabokban, mégis megrendítő jelleggel hatott rá.

Restaurálás után tárulnak fel Artemisia Gentileschi aktjának részletei

Elkezdődött Artemisia Gentileschi híres aktfestményének restaurálása Firenzében. A barokk mester alkotásán hat hónapig dolgoznak a restaurátorok, és egyúttal virtuálisan felfedik a képnek azokat a részleteit is, amelyekre a cenzúra miatt hetven évvel a mű születése után drapériát festettek, hogy takarják a meztelenséget.
A The Guardian cikke felidézte, hogy az életnagyságú, 1616-ból származó aktfestmény, az Allegoria dell’Inclinazione (Az inklináció allegóriája) feltehetően magát Gentileschit ábrázolja. Linda Falcone, a mű restaurálásával foglalkozó projekt koordinátora elmondta, Gentileschi alkotásának helyreállításával egyfelől rámutatnak, milyen fontos a műalkotások rendbehozása, másfelől pedig azt is hangsúlyozzák, milyen lényeges, hogy az előtérbe állítsák a nők történeteit.

Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását

Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Nem túl gyakori eset, hogy a székelyföldi autonómiatörekvésekről magukat az érintetteket is megkérdezzék a román médiában. A Szabad Európa román kiadása kivételt tett: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nagyinterjúban kapott lehetőséget arra, hogy felvázolja az általa vezetett szervezet fő célkitűzéseit és eloszlassa a román közvéleményben az autonómia fogalmával szembeni kétségeket, félreértéseket.

Először szerveztek magyar napot Szászsebesen

Felejthetetlen vasárnap marad a százfőnyit alig elérő szászsebesi magyar közösség életében 2022. november 6-a, hiszen ekkor szerveztek először magyar napot a patinás Fehér megyei településen. A rendezvény kezdeményezője Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese volt, aki egy személyben a helyi egyházközség lelkipásztora is.
A Lucian Blaga Művelődési Házban szervezett rendezvény ökumenikus imával kezdődött, amelyet Páll József (P. Leó atya OFM) római katolikus ferences rendi plébános és Gudor Botond gyulafehérvári-szászsebesi lelkész-esperes mondott el. A rendezvényen körülbelül százan ünnepeltek együtt, a helyiekhez gyulafehérvári, vajasdi és Hunyad megyei magyarok is csatlakoztak.

Teleki Samu Afrikán innen és túl – bemutatták Csibi László kötetét

Levéltári látogatásokkal és fényképekkel kezdődött a munka, majd folyamatosan újabb és újabb kapuk nyíltak meg abban a kutatásban, amelynek célja egy átfogóbb Teleki Samu-portré megrajzolása volt – derült ki Csibi László filmrendező, egyetemi oktató doktori disszertációból született kötetének péntek esti bemutatóján. A Gróf Teleki Samu, 1845–1916. Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében című könyvet – amely az Emberek és kontextusok sorozat huszonegyedik kiadványaként látott napvilágot – az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében ismerhette meg a közönség: a sorozatot Keszeg Vilmos mutatta be, a kötetet Tibori Szabó Zoltán méltatta, Csibi Lászlót pedig Biró Annamária kérdezte.