Huszt: új idők, változatlan célok
Voltak idők, amikor a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola megmaradása volt a tét. Később békésebb idők jöttek, miközben a kitűzött célok nem változtak. Az intézmény ma is fontos missziót tölt be, hiszen a város magyarságának egyik megtartó ereje, pillére.
Szokolovics Mária igazgató beszélgetésünk közben említi, a korábbi nehezebb időszakban némileg kevesebb volt a gyermeklétszám. Tíz éve, amikor az iskolába került, alig haladta meg a félszázat. Az idei tanévben 90 nebuló koptatja a padokat. Nem tagadja, az elmúlt időszakban növekedett az érdeklődés a magyar nyelv és a magyar iskola iránt. Több olyan eset is előfordul, hogy az 5. osztály után döntenek úgy a szülők, az ukrán iskolából érdemes ide hozni csemetéjüket. A múlt év szeptemberében 17-en kezdték el az első osztályt, s a szám az idén előreláthatólag tovább fog emelkedni. Az igazgató asztalán már most húsz kérvény hever.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára május 6-án ismét a magyarországi borkultúra elsődleges írásos forrásai közötti időutazásra, történetmesélésre és borkóstolásra invitálja vendégeit, ezúttal az egri borvidék jellegzetességeit, történelmét elevenítve fel. Az érdeklődők a Nyomot hagytak – Évszázadok, Személyiségek, Aláírások című kiállítást is megtekinthetik.
Különleges végtisztesség volt 1917. június 27-én a krasznojarszki temetőben. Egy harminchárom éves, köztiszteletben álló magyar költőt temettek, aki a fogolytáborban hunyt el. A halottaskocsi rézveretes, kék keresztekkel mintázott vörösfenyő fakoporsóját vitte, amelynek fedelére belülről odaszegezték a bajonettjét, és betették ezüstfogantyús botját. Hordóabroncsot húztak a testére, mindkét karját leszorítva vele. Egyértelmű volt a szándék: azt remélték, hogy egyszer majd, jobb időkben, az exhumáláskor és a hazaszállításkor a vasabroncs megkönnyíti Gyóni Géza azonosítását.
„A magyar irodalom szakrális helye Szigliget, elképesztő, hogy milyen nevek fordultak meg itt, és érezték magukat otthon ezek között a falak között. Én 38 éve járok ide” – mesélte Szőnyi Ferenc író, költő, műfordító, nyugalmazott nagykövet, operaénekes a Szigligeti Alkotóházról.
Magyarországon már talán csak a meteorológiai jelentés politikamentes. Minden, így a migránskérdés is átpolitizált, de nemcsak nálunk, hanem nyugaton is. Az úgynevezett politikai korrektség fogságában vergődve nagyon nehéz objektíven látni a dolgokat. A politikai korrektségnek nevezett jelenség álságos volta nem teszi lehetővé, hogy nevükön nevezzék a dolgokat. Így természetesen elmarad a higgadt, megoldást sugalló elemzés is. ...
A Helikon-Kemény János Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó a 2016-os Helikoni esték sorozatban, négy helyszínen szervez emlékműsort Kuncz Aladár halálának 85. évfordulóján.
A 72 oldalas dokumentumot Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mutatta be tegnapi sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: nem politikai, hanem technikai dokumentumot készítettek, amely megoldást is javasol valamennyi jelzett jogsérelemre.
Ez a számomra triviális kérdés sajnos jogos, mert ennek az embernek az ismertsége idehaza sokkal kisebb, mint külföldön. Pedig kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, a Szent György Lovagrend a tagjai közé választotta, az általa újrateremtett lovasíjászat a Lovas Szövetség legfiatalabb szakága, tantárgy a Testnevelési Főiskolán és a Kassai féle lovasíjász módszer 2013 óta Hungarikum. Bemutatóit hívják Európa minden országába, Kínába, az Egyesült Államokba, Kanadába és az arab világba. Élő történelem óráin huszonöt éve lelkesednek diákok a magyar múltért, az általa szervezett és működtetett Kassai Iskola harmincnégy országgal áll kapcsolatban. A Völgy, ahol él állataival, mostanra a világ lovasíjászatának központja, kultikus helyé vált és, ami szintén rendkívül fontos, hogy egy egyszemélyes önfenntartó öko gazdaság.
Tíz esztendeje, nyolcvanhárom éves korában, március 26-án hunyt el Béres József: a legendás Béres-csepp kikísérletezője. Győztes ember volt: világhír, elismerés, díjak, s főként: emberek egészségének őrzője, sőt emberek életének megmentője. Közszeretet és dicsőség övezte az immunrendszert erősítő és a daganatos betegségek gyógyítását elősegítő nyomelemeket, ásványi anyagokat tartalmazó készítmény, a Béres-csepp megalkotásáért és persze töretlen életútjáért, tisztességéért. Azt érezték benne emberek milliói, amit ő büszkén vállalt: a népszeretetet. Visszaemlékezésében rögzítette, hogy amikor a 70-es évek második felében Aczél György személyesen akarta rávenni, hogy hagyja el az országot, bátran mondott nemet: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.”
Magyarország török kori hadtörténetében nem példa nélküli a végvárak sikeres megvédése, vagy a tragikus, de hősies kitartás a legreménytelenebb helyzetben is. Előbbire számos példa akad, hiszen Hunyadi János nándorfehérvári, Jurisics Miklós kőszegi, vagy éppen Dobó István egri diadalának történetét már az általános iskolában megismeri mindenki, ahogy historikusainknak köszönhetően, a mai napig példaként áll előttünk Szondi György drégelyi és Zrínyi Miklós szigetvári önfeláldozása. A valóság azonban sokkal hétköznapibb volt, a magyar végvárak többségét védőik átadták, feladták, vagy árulás útján jutottak a törökök kezébe, mint Nándorfehérvár, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Kanizsa, Veszprém, Gyula és Temesvár. Éppen ezért fontos, hogy megismerjük Kaposvár 1555-ös ostromának valós történetét, melyet eddig a védők árulása miatt elesett váraink közé soroltunk. A valóság ezzel szemben éppen az ellenkezője, hiszen a negyvenszeres! túlerő, gyávaság, és árulás ellenére, Kaposvár védői hősiesen helytálltak. Az országért, és a várért hősi halált halt vitézek emlékét napjainkban nemhogy egy szobor, vagy utcanév, de még csak egy emléktábla sem őrzi.
„Minden nemzeti előlépés a nemzet szellemétől függ, szelleme értelmi állásától…”
Amikor a Szózat főszerkesztőjétől elfogadtam a megtisztelő felkérést, hogy Húsvét-köszöntőt írjak, Európa Feltámadásának víziójára gondoltam, amitől elválaszthatatlan a Nemzeti Feltámadás, azt pedig az egyén céltudatos keresztényi lélekébredésének kell megelőznie. Európa mai Iszlám megszállása kapcsán párhuzamot terveztem vonni az 1683-as kahlenbergi csata keresztény tanulsága alapján az akkori helyzettel, amelyben a török-tatár sereg Bécset ostromolta, hogy az oda tervezett támaszpontból rendre egész Európát uralma alá vethesse.
