A Muzsikás együttes ötven évvel ezelőtt Sipos Mihály, ifj. Csoóri Sándor és Hamar Dániel triójával indult útjára, és azóta megannyi korszakváltáson ment át. Az ifjú legények útnak indultak, hetedhét országon át jártak s keltek, „csujogattak”, hogy megismerjék a világot és önmagukat. A következő írás a zenekar egyediségére igyekszik rámutatni, amelyből ‒ a félévszázados fennálláson túl is ‒ bőven akad.
Mi, barátai, kollégái, mély fájdalommal tudatjuk, hogy
Ernst Ferenc, a Szózat versszerkesztője elhagyta e földi világot. Nagyrabecsülésünk és szeretetünk elkíséri őt, bármerre tart.
Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!
/Arany János/
Idén is megszervezte a március 15-i ünnepséget az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A régi hagyományok szerint a postaréti Székely vértanúk emlékművét övező parkban lezajlott, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal partnerségben szervezett megemlékezés 16 órakor vette kezdetét.
Kányádi Orsolya műsorvezető üdvözlő szavait követően Péter Arthur marosvásárhelyi római katolikus főesperes mondott rövid áldást, majd sorrendben elsőként Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Maros Megye Tanácsának elnöke szólt a jelenlévőkhöz.
„Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!” – írta gróf Széchenyi István titkárának az események hatására 1848. március 17-én kelt levelében. Történelmünk rovatunkban Deák Imre: 1848. A Szabadságharc története levelekben – ahogyan a kortársak látták című, Budapesten, 1943-ban kiadott gyűjteményéből válogattuk 1848. március 15-e utáni, de még márciusban kelt leveleket, iratokat. Az írásmód a 175 évvel ezelőtti, a németből fordított leveleké meg 80 éves. A szóban forgó magyar ministerium kifejezés a felállítandó magyar kormányt jelenti.
1849 forró nyarán a cári szuronyok segítségével győzedelmeskedő, bosszúért lihegő császári-királyi hadsereg hajtóvadászatot indított a magyar hadseregben szolgálatot teljesítők után, és a honvédsereg itthon maradt állományából mintegy 1200 egykori császári-királyi tisztet ítéltek el a hadbíróságok és legalább 40–50 ezer honvédtisztet és honvédet kényszersorozással vittek el külhoni garnizonokba, hogy átneveljék a „Kossuth-kutyákat”. Az ex-honvédek többségét kénytelenek voltak rövid időn belül leszerelni, mert azok forradalmi eszméikkel bomlasztóan hatottak a császári-királyi hadseregre.
Mit keres Petőfi Sanyi egy elit, angol tannyelvű budai általános iskolában? Hogyan kápráztatja el a szegény, de rendkívül okos és talpraesett fiú az egész osztályt fantasztikus ötleteivel? Miként változtatja meg mindannyiuk életét egy misztikus barlangi kaland?
A könyv szereplőivel közel egyidős, 15 éves lány édesanyja vagyok, akivel néhány tinisorozatot én is végignéztem. Különösen a Stranger Things fogott meg, amelyben a fiatalok a felnőttek világában próbálnak meg boldogulni, jobb, őszintébb viszonyokat teremteni, és egy ellenséggel is megküzdenek. Hasonlóan sorsfordító, rejtélyes, de magyar viszonyok közé helyezett ifjúsági regényt szerettem volna írni. Mivel gyerekként a fiús könyveket, például A kincses szigetet, a Tom Sawyer kalandjait és a kalózos történeteket olvastam legszívesebben, biztos vagyok benne, hogy ezek is befolyásolták a Petőfi-vírus stílusát, cselekményét.
Létezhet-e (jó) politika Isten ellenében?
„A kereszténység nem világmegvetésre nevel, hanem […] teljes értelmi, akarati, testi szabadságot szorgalmaz. Igénye a teljes, a bűntől, a világtól, a sátántól, az emberek zsarnokságától mentes szabadság. Csak a legteljesebb demokrácia elég neki.”
Páter Kiss Szaléz [1]
A fenti idézet Kiss Szaléz tragikus sorsú ferences szerzetestől származik, a Gyöngyösön szolgáló, a helyi Kisgazdapártban is szerepet vállaló pátertől, akit a kommunizmus térnyerésének egyik első, 1946-ban szovjet mintára indított koncepciós perének áldozataként tartunk számon. Ha a keresztény alapú szabadságeszme e tömör és egyenes megfogalmazását tüzetesen elolvassuk, hamar érthetővé válik, miért éppen ellene indult el az az eljárás, melyet a későbbi Mindszenty-per előképének is nevezhetünk. Mint cseppben a tenger mutatkozik meg a nyíltan istentagadó kommunista ideológia természete abban, hogy elsőként a keresztény közösség, azon belül is a legnagyobb, a katolikus egyház, valamint a kereszténydemokrata alapon politizáló legerősebb közösség, a Kisgazdapárt ellen fordult szovjet iránymutatással, a korabeli belügyi vezetés közreműködésével.
A kitelepítésekre emlékeztek Marosvásárhelyen
A romániai földbirtokosok 1949. március 3-i fekete éjszakájára, az otthontalanná válás óráira emlékeztek péntek délután a marosvásárhelyi Vártemplom udvarán emelt kopjafánál a kitelepítés egykori áldozatai és leszármazottaik.
Az erdélyi magyar történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány, valamint az alapítványból – belső konfliktusok miatt – tavaly kivált Castellum Egyesület Történelmi Családok Társasága külön szervezte meg az együttlétet. Elsőként az egyesületi tagok gyújtottak mécsest, koszorúztak és mondtak imát a kopjafánál.
Képes-e Székelyföld az önszerveződés útjára lépni, mi, itt élő magyarok tudunk-e, akarunk-e tenni, áldozni szülőföldünkért? Megvan-e még a belső iránytűnk, amely megmutatja a helyes utat? Tudunk úgy tisztelegni a hazáért életüket áldozó vértanúk előtt, hogy erőt, hitet merítsünk jövőnk építésére? – ilyen és hasonló gondolatok fogalmazódtak meg pénteken délelőtt a székely szabadság napjának sepsiszentgyörgyi ünnepségén.
Az immár hagyományos helyszínen, a Turul téren gyülekeztek a székely szabadság napja előtt tisztelgők, ünneplőben, székely és magyar zászlókkal. A Kónya Ádám Művelődési Ház férfidalárdájának tolmácsolásában felcsendült a Szózat, majd a szervező Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán lépett mikrofonhoz.
Elítélik és hatalmi visszaélésként értékelik a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői, hogy a csendőrség törvénytelennek minősítette a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulást – közölték szombaton Kolozsváron tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a marosvásárhelyi rendezvény külföldi meghívottjaival közösen tartott sajtótájékoztatón hatósági visszaélésként értékelte, hogy a pénteken, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt ünneplőknek nem engedélyezték az utcai felvonulást, és visszatérve a sok évvel ezelőtti gyakorlathoz, a több száz fős tömeg a járdára szorult.
131 évvel ezelőtt született az első székely szentként is emlegetett boldog báró altorjai Apor Vilmos püspök vértanú. Hetvennégy évvel ezelőtt 1945. március 30-án, éppen nagypénteken érte halálos lövés, miközben mint jó pásztor óvta a rábízottakat.
Báró altorjai Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron, ősi székely nemesi család sarjaként. Az Aporok a hagyomány szerint a honfoglaló székely családok közül valók, ősük Háromszék területén volt rabonbán. A rabonbán főpap, főbíró és fővezér volt egy személyben.
Apor Vilmos már gyerekkorától kezdve a papi hivatásra készült. 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigismund Waitz brixeni segédpüspök Nagyváradon. Az első világháború alatt orvosvonaton teljesített szolgálatot tábori lelkészként.
Andrássy Gyula gróf egyike volt a legkiválóbb magyar államférfiaknak. Gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka fiaként 1823. március 8-án született Oláhpatakon. Igen gondos, hazafias nevelésben részesült.
Az akkori főurak szerint jogi tanulmányainak befejezése után külföldre ment, s Franciaországban előkelő barátokat szerzett, ahonnan hazatérve bekapcsolódott a hazai közéletbe.
Nagy hatással volt rá Széchenyi egyénisége és politikája, akivel 1845-ben, a Tisza szabályozásánál ismerkedett meg. Részt vett az első ármentesítő társaság szervezésében is.
Széchenyi a magyar nemzet gyökeres átalakításának egyik feltételét a magyar arisztokrácia erkölcsi megújulásában látta, s érdeklődéssel, rokonszenvvel figyelte tanítványa fejlődését. Ragyogó tehetsége már akkor kitűnt, ezt mondta róla Széchenyi: “minden lehet belőle, még Magyarország nádora is.”
1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet. A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába, és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket.
A budapesti székhelyű Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány tehetségeket támogató programja első lépéseként várja olyan, Kárpát-medencei, kiemelkedő tehetségű, 14 és 30 év közötti, nappali tagozatos képzésben részt vevő fiatalok jelentkezését, akik: kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, országos, illetve nemzetközi tanulmányi, művészeti és sportversenyeken dobogós helyezést értek el, kutatási eredményeiket publikálták, motiváltak, szorgalmasak, kitartóak, elkötelezettek céljaik megvalósításában, bár nem vettek részt, illetve nem szereztek dobogós helyet tanulmányi versenyeken, de úgy érzik, kiemelkedően tehetségesek.
Az alapítvány által kiválasztott fiatal tehetségek egyénre szabott támogatásban részesülnek. Ennek során minden diák azt kapja, amire leginkább szüksége van a tehetsége kibontakoztatásához, mely minden esetben tartalmaz mentori támogatást. (Ezen túl esetlegesen részesülhet ösztöndíjban, támogatják képzéseit és konferenciamegjelenéseit, részvételét kulturális és sportprogramokon.)
Hetven éve, 1953. február 18-án született Sepsiszentgyörgyön – illyefalvi család sarjaként – Kádár Gyula történész, újságíró, lapszerkesztő és lapkiadó, a Háromszék volt külső munkatársa. 1996-ban Történelmünk címmel folyóiratot indított, szerkesztett és adott ki, 1998-ban Történelmi Magazinra keresztelte át havi rendszerességgel megjelent folyóiratát, melyet anyagiak híján 2013-ban kénytelen volt beszüntetni. Egy cél vezérelte: az erdélyi magyar és székely közösség szolgálata. Igyekezett olvasóit rádöbbenteni arra, hogy csak egy saját gyökereit ismerő közösség képes az őt megillető kollektív jogokat kiharcolni. Ennek nyomatékosítására írta és adta ki könyveit: Székelyföld határán (2010), Székely hazát akarunk (2011), Múltunk kötelez (2012), Sepsiszentgyörgy korai története és népessége – Székely vértanúk (2013), Prés alatt a magyarság – Nemzeti elnyomás Romániában (2013), Gábor Áron életútja (2014), Székelyföld ostroma (2015). Kádár Gyula 2015. október 13-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön.
