Czipott György: Nagy hideg
nagy hideg szorul
lenni igyekvő csillagok közé
ma nagyon nagy hideg
de ki érti meg
számok mint idő
porrá mállik iromba kő
és minden mámor egyre megy
hazugan tesped egyszeregy
minden dolgok fölé
végül elborul
lenn
fenn
nagy csönd pikkelyül
egymásbanyíló végek közé
ma nagyon sima csönd
de ki éli fönt
ami árnyékon áll
mélyében gyökérlő halál
és tudhatlan minden határa
mennyi méretődik mára
foszlott semmi mögé
lustán szétterül
künn
benn
nagy hideg feszül
bársonyéjt hullámló jósigére
ma nagyon nagy hideg