Kapui Ágota: A lélek szárnycsapásai

Szerző és kiadó kapcsolata a legegyszerűbben a számok nyelvén érzékeltethető. Kapui Ágota és a Hungarovox Kiadó együttműködése két éven belül már a második verskötetet eredményezi, és ez a pozíció az ígéretes folytatást is magában hordozza. „A lélek szárnycsapásai” címmel ezúttal az alig néhány hónapja magunk mögött hagyott 2016-os év alkotói termését ismerhetik meg a kortárs líra kedvelői. A kiemelkedő „évjáratot” maga a költő is jelzi, miszerint az esztendő kegyelmi állapotában több műve született, mint a megelőző időszakokban összesen. A több mint 150 vers tényként igazolja a „termékeny esztendő” minősítést, mely átlagosan heti három kötetképes alkotást takar. Ez a helyzet önmagában is izgalmas kérdéseket indukál, melyekre részben jó válasz az előző kötet sikere, számos megnyíló szerkesztőségi ajtó ösztönzésével (A Hetedik, Háromszék, Hetedhéthatár, Holdkatlan, Jel, Lenolaj, Szegedi Lap, Szózat stb.). A mélyebb magyarázat azonban az elveszettnek hitt vers visszatérése, „a versírásnak bódító csodája”, „az új érzékelés / új küldetés és új dimenzió”, továbbá a félelem, hogy „Jönnek a szürke, verstelen napok”, „s a szavak is már ritkábban ölelnek”.

A költemények sokféle hangulatot tükröznek, témaválasztásuk széles skálájú, ami közös bennük: valamennyi benső, értékteremtő csendben született, s fogantatásukat az sem zavarta, ha „Kint reklám-kutyák üvöltenek”. Számos esetben forrásul a számadásos percek szolgáltak az erdélyi gyökerekkel és látásmóddal, hiszen „Amit hoztál, csak azt viszed tovább”. A keresztény szellemiség az egész kötet jellemzője, mert „van váram és van hitem”, a legmarkánsabb művekből akár önálló fejezet is kitelne. Megjelennek egy-egy alkotás tisztelgő főhajtásában a jeles elődök: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre és legfőképpen József Attila, aki mellett Szárszón az „őrzőangyal épp nem volt jelen”. A közösségi gondok, hazaféltés intelmekben, előérzetekben jelenik meg, mert „pállott rendje moccan a világnak”. Kimondani és hirdetni egyaránt fontos, hogy „A gondolat, az mindenkor szabad.” , és „a szabadság mivé lesz nélküled”.  

A szerzemények közül Dinnyés József zeneszerző-előadóművésznek köszönhetően a „Napkeletről jön az ének” már saját „karrierrel” bír, hiszen a klasszikus egy szál gitár kísérettel szép sikert aratott az értő közönség körében 2016 őszén. A „daltulajdonos” egy interjúban Gyóni Géza utódának nevezte Kapui Ágotát. Ebben is igaza lehet, hiszen Gyóni Géza csillaga valóban fényesen ragyogott a „magyar égen” úgy száz évvel ezelőtt. Ugyanakkor Kapui Ágota költészete jó esélyt ad arra, hogy Dabas, Pest megye lendületes és fiatal városa a 21. század magyar irodalmának térképére is felkerüljön, különleges történelmi helyzetek és körülmények nélkül, a mindennapok művészi érzékenységgel, sajátos hangon megörökített verspillanataival.

Kapui Ágota: A lélek szárnycsapásai. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2017; 176 oldal. Megjelent Dabas Város Önkormányzata támogatásával.

V. F.