Alapi Salamon Aurél: Huszárok a magyar történelem sodrában

Kisebb-nagyobb elbeszéléseket, megtörtént eseteket, a katonaélettel járó különböző epizódokat tartalmaz az immár kilencvenedik életévébe lépő szerző, az 1. honvéd huszárezred egykori önkéntesének dokumentum-értékű kötete - egy valaha dicsőséges, de ma már csak történelmi távlatokkal rendelkező fegyvernem, a huszárság életének megidézésével. ; Alapi Salamon Aurél mint tartalékos zászlós, majd hadnagy jelen lehetett a Felvidék, Erdély és Bácska visszacsatolásánál, 1944-ben részt vett a németek által Pripjet mocsaraiba irányított huszárezred véres küzdelmeiben, majd 1945-ben a főváros védelmi harcaiban is. Könyvtárakban, a Hadtörténeti Múzeumban folytatott kutatásai, családi és saját háborús visszaemlékezései alapján írta meg tapasztalatait és főként a magyarországi huszárság mozaikszerű történetét a 19. századtól a közelmúltig, a történelmi fegyvernem megszüntetéséig. A huszárok hosszú időn át egész Európa elismert, csodált és példaképnek tartott katonái voltak, és a huszárszolgálat a szerző családjában is tradíciónak számított. Egykori levelek és a családi szájhagyomány alapján készültek a kötet azon írásai, amelyek emléket állítanak a magyar huszárság érdemeinek, pl. a pesti nagy árvíz idején, a napóleoni-háborúk forgatagában vagy a szabadságharc történelmet fordító időszakában. Nemcsak a huszárság öltözetét, fegyvereiket és kiképzésük szabályait ismerhetjük meg, de képet formálhatunk a Bocskai- vagy a Nádasdy-huszárok sajátos életéről, hazaszeretetéről és harcmodoruk különbözőségéről is. A szerző egy-egy ismert (Lenkey János) és a közvélemény előtt ismeretlen huszártiszt portréjának megrajzolásával (Ambrózy György és Muhr Ottmár) emlékezik meg a huszárok küldetéséről a múlt században, azután az első világháború idején, majd - többnyire személyes élményei segítségével - a huszárezredek II. világháborús szerepéről. Leírja a huszárság mindennapjait a háborús mozgósítás előtt, majd a különböző csatahelyszíneken: a Munkács elleni támadásnál, az 1941-es csantavéri ütközetben, a budai várbéli ütközetekben vagy a Csepel-szigeti harcokban. Felidézi a lengyelországi lovassági frontharcokat, a sikeres nyikolajevi lovasroham dicsőségét, majd a Don melletti visszavonulás keserveit. Írásai többnyire humoros hangvételűek, anekdotázóak amikor a huszárok mindennapjairól szólnak, amikor bemutatják a nagy sikerű Tizedes meg a többiek című film főszereplőjének valódi megfelelőjét; de nem veszítenek lendületükből akkor sem, amikor a bajtársiasság "kis eposzait" elevenítik föl a németek, majd az oroszok kegyetlenségei közepette. ; A kötet történetei, dokumentumai nemcsak kiegészíthetik a történelmi tanulmányokat (l.: Barczy Zoltán: Magyar huszárok, 9420013), de - izgalmas, szép olvasmányélményt is nyújtanak.

Forrás: Könyvtári Intézet