Vasi Szabó János: Varga Tibor verszongorája

A 2015-ös év egyik jelentős irodalmi eseménye volt Varga Tibor Mélységek fölött című verseskötetének megjelenése. (Rím könyvkiadó) A könyv szerkesztője, Madár János ezt írja a fölszövegben a szerzőről: „ Először zenei pályára készült, ebbéli tehetsége is korán megmutatkozott.” És valóban, beleolvasva a gyűjteménybe a kristálytiszta anyanyelv dallama csendül az olyan remekbe szabott lírákból, mint a Haldokló csillag és az Új Orfeusz.
    A Szózat folyóiratban megjelent dolgozatomban – ami Varga Tibor kiváló prózáját elemezte – azt írtam a szerzőről: „Nem ismeretlen az irodalomkedvelők körében, írásai megjelentek a Soproni Szemlében, a Művészet című lapban, az Agriában, a kanadai Kaláka folyóiratban, a Kapuban, a Kelet Felőlben és a NapSziget felületén. Főszerkesztő-helyettes az Élő Magyar Líra Csarnoka nevű internetes oldalon. Irodalomtörténeti értékű előadásai Tokajtól Kecskeméten át Pécsig számos helyen voltak hallhatók.” Azóta örvendetesen bővült a lista az Új Tanú folyóirattal és tagjai közé fogadta a Népi Írók Baráti Társasága is. Mindezt nem elsősorban epikai munkássága – bár a Magyar komédia bizonyítja, hogy az is jelentős -, hanem versei okán.
  Olyan költőnek vallja magát, aki a költői szépség kutatója: „ egy szép vers miképpen lehet még szebb, hogyan komponáljuk meg, hogy muzsikája legyen, hogyan vezesse az olvasót a végső, akár katartikus kifejletig. Ez az én képzettségem, erre gyűjtöttem össze némi tudást, amit aztán szeretettel átadok bárkinek, aki tőlem tanulni akar.”  
  Szülőfaluja, Kissomlyó a Ság hegytől délre, a másik nála alacsonyabb vulkanikus tanúhegy déli lábánál fekszik, Egyházashetye szomszédjában. Ennek a képe jelenik meg Berzsenyi Dániel művében „ ...boltozatin néma homály borong...”, így látta a költőóriás Hetyéről.  Talán nem meglepő, ha Varga az első, már publikált tudományos dolgozatát is (Soproni Szemle 1982/3. szám) az ő gyermekkorának egy homályos szakaszáról írta.  
  Varga Tibor verseiben is megjelenik a költő-előd hatása: bennük a Vasi hegyhát, Kemenesalja vulkántüze ég, Berzsenyi robusztus lelke szólal meg újra. De nemcsak az iskolai tankönyvekből jól ismert Mesteré, hanem egy napjainkban újra felfedezett – sokáig méltatlanul elhanyagolt – lírikus, László Ernő műveinek akkordjai is megszólalnak költőnk verszongoráján. (László Ernő Mesteriben született, és a szerző testvérbátyjának sógora volt.)
   Meg kell említenem a költőbarát, Bella István nevét; a főiskolán is, az egyetemen is az ő verseiről írta a diplomamunkáját. Tőle idézi:  „ha valaki letett már valamit az asztalra, megkap valamilyen elismerést, már önmaga nyugdíjasaként él tovább, azaz megreked azon a szinten, amit egyszer elért.” Varga Tibor költészete mutatja, hogy sohasem lesz önmaga nyugdíjasa: a költői, nyelvi kifejezés korlátait, határait döngeti ebben a verseskötetében is. De mindezek mögött ott a huszadik század talán legnagyobb magyar költőjének hatása, ami Bella István művészetét épp úgy megtermékenyítette, mint Vargáét: József Attiláé.  
  A kezemben tartott kötetben minden vers a végletekig kifinomult, cizellált. Ahogy Madár János írja róluk bevezetőjében: elemi erejű sorsköltészet és teremtő szándékkal telített természetszeretet jellemzi.  A költő így ír A csúcsi sziklán című remeklésben: „… Amott a Haláp, idébb a Somló,/ mint nyitott sírnál fekvő koporsó,/ körülöttem csöndbe ájult falvak,/ felkelni már soha sem akarnak;/ Borgáta, Káld, Duka, odalent Hetye,/ az óriás költő vukánlélegzete… ”  A létragozás és önreflexió zseniálisan váltakozik az Istenes versekkel – ezekből sajnos kevesebb akad –, a szatirikus élű remeklések - példa rá a Bárányasszony - a nagyívű hazát, nemzetet féltő, a tradíciót ápoló remekművekkel – jelesül a Székely leányok -, az utolsó líra, a Cserdítések nemzetpolitikai vonatkozásai emelhetők ki.    Ars poeticának is illőn áll itt e záróakkord befejező versszaka: „Én hittel élek: míg magyar a szó,/ míg költőink fogai közül sziszeg, / tiszta nyelvben él a feltámadó, / s kushadnak a fondor erünniszek.”
 A modern kor igényeinek megfelelően a Mélységek fölött című verseskötet már elektronikus formában is olvasható:
Apple készülékekre:                                  https://itun.es/hu/jzz3_.l
Androidos készülékekre, PC-re:               https://store.kobobooks.com/en-us/ebook/melysegek-folott
                                                                  http://www.barnesandnoble.com/w/m-lys-gek-f-l-tt-tibor-varga/1123187632?ean=2940152545470
                                                                  https://www.smashwords.com/books/view/603294