2015. 8. szám tartalma

Levél az olvasónak

Időszerű

Bolyongások

• Mindszenty József: Bécs Szent István király ünnepén

Szívhangok

1. Gáspár Jenő: Gyónás, Környey Paula: Kísértés hegyén, Mentes Mihály: Harmatcsepp és Isten, Pilinszky János: Zsolozsma, Szentimrei Jenő: De profundis  

Magyar sors

• Ady Endre: Szép magyar sors, Csighy Sándor: Szabolcsban én is ott vagyok Erdélyben, R. Berde Mária: Terem az ember, Rab Zsuzsa: Első világháborús emlékművek, Salamon Ernő: Üdvözlet hazatéréskor, Szombati- Szabó István: Jób

Eszmék és tények

• Féja Géza: Kálti Márk krónikája, és szemelvények a »Képes Krónikából«
• Gróf Cziráky János, avagy jobboldali lehetőségek a XIX. század politikai viharaiban

Líra

• Gavallér János: Véres az Ég, Kerényi Grácia: Mater Nostra, Mécs László: Vándor, mondd, hol van otthonod?, Sárosi Árpád: Keltsétek életre…, Sinka István: Vegyél karjaidra, idő…, Zas Lóránt: Felkelt

Emlékezet

• Darnay Kálmán: Szárnyra kél a rárómadár /Tátika várának története/
• Seemayer Vilmos: Ludvérc-babonák Zala és Somogy vármegyékből
• Tömörkény István: Régi szegedi alakok /I. rész/

Ősi rögön

• Petri Mór: Árpád írása

Trianon látomása

• Vályi Nagy Géza: Hosszú pihenő

Válasz Trianonra

• Reményik Sándor: Új szövetség

Szerelem

• Bajor Gizi levele – Vajda Ödönnek

Líra

• Falu Tamás: Kenyerek miatyánkja, Lukáts János: Lovak Mohácsnál, Mécs László: Julián barát, Sajó Sándor: Vatha éneke 1046-ban, Tornai József: Szent István szarkofágja

Értékeink

Szerelem

• Bíró András: Rám találtál, Dutka Ákos: Szeresd a szemem, Erdélyi József: Szépség, Pilinszky János: [Vetkőzz, vetkőzz…], Szabó Lőrinc: Csók, vitéz Somogyvári Gyula: Párom

Születésnap

• Gárdonyi Géza: Első szavam
• Janus Pannonius: Önmagáról
• Kölcsey Ferenc: Bú kél velem...
• Móritz Mátyás: Jelenvalóság /Tűz Tamás születésének évfordulóján/
• Reményik Sándor: Sirató /Meghasadt szívvel ciklusból/

Nyár, augusztus

• Áprily Lajos: Hallgató kakukkszó, Keresztury Dezső: Nyáridő, Mentes Mihály: Kukoricaföld szüret után, Sántha György: Krumpliszedés, Sárközi György: Kánikula, Szabó Ferenc: Fehéren izzik a nyár

Líra

• Baka István: Szekér, Dóró Sándor: Lósors, Gyurkovics Tibor: Magány, Kerényi Grácia: Az én erósom, Puszta Sándor: Dilemma infinitima, Rakovszky József: Apróhirdetések

Muskátli – Melléklet jó gyermekeknek és Örökgyerekeknek Pósa Lajos nyomdokain, 2015. augusztus / I. évfolyam / 12. szám

Népköltés gyermekeinknek

• Barcsai szeretője, Dancia leánya, Fehér Anna

Mondák fiainknak

• A bakfitty, István király ítélete, Kemény Simon

Egy esti mese

• Herczeg Ferenc: Szarkavers

Irodalom

• Dr. Aixinger László: Augusztusi est
• Nyirő József: A kasza-beretva
• Tamási Áron: Cigányvirág

Határon túli magyar anziksz –

Erdély

• Bözödi György: Lópásztorunk, Jakab Ödön: Ott születtem…, Soltészné Nagy Emma: Asszonynak lenni, Szemlér Ferenc: Kárpáti erdő, Walter Gyula: Erdély, Erdély, áldott Erdély, Zajoni Rab István: Borulni sírodra…

Kortárs

• Jóna Dávid- Szentjánosi Csaba: Gazduram-augusztus 2015.
  Magyarország, nem két költőgladiátor küzd egymással, hanem két aréna küzd a költőgladiátorokért

Irodalom, első közlés

• Cságoly Péterfia Béla: Vese-velővel /Válaszul Nagy Pálnak/
• Dinók Zoltán: Béla
• T. Ágoston László: Aki fart vet a halálnak

Irodalom

• Bányai Tamás: Erős lecsó
• Bene Zoltán: Bibliofilia
• Srekh Tímea: Pocokszemű Erzsi

Líra

• Arany-Tóth Katalin: SZAVAK NÉLKÜL IS, Botz Domonkos: Befejezetlen gondolat, Czipott György: Talán mégis, Fülöp Kálmán: Széteső mozdulat, Füzesi Magda: Hibernáció, Lőrincz P. Gabriella: Éjszaka, Pethő László Árpád: ÖSSZEFONÓDÁS, Varga Rudolf: IRKAFIRKA AZ ÉGEN?, Vasi Ferenc Zoltán: FELHAGYOTT KÍSÉRLET, Zonda Tamás: Prospektus

Kitekintő

• Klasszikus litván költők: Janina Djagutité [Janina Degutyte], Szaloméa Nerisz [Salomeja Neris] és Vitautasz Macsernisz [Vytautas Mačernisz]
  
  Új fejezetéhez érkezett -Kitekintő- sorozatunk azzal, hogy Gaál Áron költő, műfordító barátunk – a Magyarországhoz hasonlóan évszázadok óta hánytatott sorsú, idegen megszállásokkal, ezzel együtt kollaboránsokkal küzdő – balti nemzetek költőinek műveit kezdte magyarra fordítani. Ezen művek külön pikantériája, hogy egy ízig-vérig litván, mégis az akkori trend szerinti, kommunista elkötelezettségű költőt nem hogy nem dobnak ki a Nemzeti Panteonból, de a mai Litvánia is a modern költészetének megkerülhetetlen előfutárának tartja őket, mint Szaloméa Neriszt, attól függetlenül, hogy Sztálinhoz írt és neki személyesen felolvasott verset. Volt ilyen nálunk is, de ezek az írók ma kevés kivétellel nem a nemzet emlékezetében számon tartott irodalom részei. A Szózat alapelveihez tartozva, talán példát kéne vennünk végre, hogy több mint negyed évszázaddal a rendszerváltás után, már inkább a művek minősége, nem pedig korábbi politikai nézeteik vagy emberi gyöngeségeik legyenek ma is figyelembe véve.    -cspb-

Líra

• Janina Degutyté: Hattyúnak, Verset ajándékozok neked, Zagyválok a havon
• Szalomea Nerisz: Visszatérek, A csók
• Vitautasz Macsernnisz: Nyári szonettek I.