Nyirő Józseffel, erről-arról. I. rész

    Nyirő József, „A sibói bölény” szerzője nyilatkozik az erdélyi magyar irodalom problémáiról

    [Székely Molnár Imre, a Hajduföld tudósítójától]

    A múlt hét szombatján nevezetes esemény történt Debrecenben. Az erdélyi írók irodalmi estet rendeztek a vármegyeháza dísztermében. A debreceni közönség szűnni nem akaró tapsaival fogadta az erdélyi írók előadását. Este a Csokonai-kör bankettet rendezett a tiszteletükre az Angol Királynő különtermében, s itt alkalmuk volt hosszabb ideig beszélgetni Nyírő Józseffel, aki az erdélyi magyar irodalom egyik legtehetségesebb reprezentánsa, és az erdélyi újságírás egyik legpregnánsabb képviselője, a magyar ügynek mindig az első sorokban harcoló katonája.

    Az Angol Királynő vendéglő egyik csendes sarkában beszélgetünk. Vékony szikár alak, csontos, nemes metszésű férfiarc, vesékig ható éles tekintet, fekete haj: ez Nyírő József. Elegáns fekete ruha van rajta. Ahogy kérdezem, pontosan lecsapódó rakéta-mondatokban felel, melyekben lehetetlen nem érezni egy lázas koponya nagyszerű idegmunkáját, az igazi nagy író éles szemét, mellyel halálos biztonsággal látja a magyar irodalom jövendő útját, ami egyúttal az erdélyi írók sorsát is jelenti.

    Egymás után teszem fel neki a kérdéseket a magyar irodalomról, új regényéről, A sibói bölényről, jövendő terveiről, munkásságáról, hogy az ő igazi helyén: az újságban a nyomdagép százszorozza meg a szavát s vigye a magyar, keresztény közvélemény elé.

    Régen tanár voltam Nagyszebenben – kezdi a beszélgetést –, de változtak az idők, és a megszállás alatt ott kellett hagynom a tanári állást. A Kolozs megyei Kidén vásároltam egy malmot, ami bizony olyan rosszul ment, hogy sajátkezűleg őröltem a gabonát, mert ahhoz, hogy munkásokat tarthassak, nem volt jövedelmem. Aztán meghívtak szerkesztőnek a Kolozsváron megjelenő Keleti Újsághoz s ott dolgozom azóta folyton a redakcióban. Irodalommal már régen foglalkozom s a Jézusfaragó ember című kötetemben van egy kis novella Lopják a gyümölcsöt* címmel, amely először jelent meg nyomtatásban az életemben. Ezzel a novellával fedezett fel engem az Életben Andor József akkori szerkesztő, aki buzdított buzdító szavaival s leveleket írt nekem Erdélybe. Egymást sose láttuk, de így távolról is, mint a legjobb ismerősöket emlegettük egymást. Még molnár voltam akkor, mikor az erdélyi irodalom új lüktetést vett és irodalmi pályázatokat tűztek ki az írók serkentésére és egymás után háromszor megnyertem novelláimmal a pályadíjat. Utoljára a Kolozsváron megjelenő Ellenzékben volt egy ilyen pályázat, melyet Rapsóné rózsája című történelmi novellámmal nyertem meg s különösen az tölt el örömmel, hogy erre a novellámra még a mai napig is élénken emlékeznek az olvasók s jártamban-keltemben e novellával kapcsolatban beszélgetnek rólam.

    Felcsillan a szeme, mikor A sibói bölény című kétkötetes munkájáról kérdezzük, melyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki, amely cég az Erdélyi Helikon könyvvállalata.

    A sibói bölény az öreg Wesselényiről szól. Ez a kor ugyanis édes testvére volt a mai erdélyi kisebbségi sorsnak. Akkor is hatalmas küzdelmeket folytatott a magyar az anyanyelvért és nemzeti egységének, szabadságának megóvása érdekében. Ez a körülmény hozza oly közel a témát a mai világban élő emberek szívéhez s ennek tulajdonítható, hogy a könyvemet nagy tetszéssel fogadta az olvasóközönség. (Az érdeklődés a könyv iránt oly nagy, amiből arra lehet következtetni, hogy A sibói bölény az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere lesz. Ezt bizonyítja a Nyírőhöz küldött számtalan levelek tömege és az a körülmény, hogy az egyik magyar lapkiadó vállalat soron kívül hozza ki szép kiállításban s egy hónapon belül már meg is jelenik a magyarországi könyvpiacon.) Ennek azért örülök legfőképpen, mert a magyarországi közönség is elevenen érdeklődik az erdélyi irodalom iránt, s ma már komolyan elmondhatjuk odahaza, hogy valóságos templomi hangulatban fogadnak minden újonnan megjelenő magyar könyvet. Az erdélyi írók többet akarnak nyújtani, mint ahogy a szokásos irodalmi munkáknál eddig történt, s ezért a viszony az író és az olvasó között igen magasztos szempontokra támaszkodik. Ezzel tisztában van minden valamirevaló erdélyi író. Ez jelenti nekünk a legnagyobb elégtételt a küzdelmes sorsban. Sajnos, kenyeret az irodalom nem jelent egyikünk számára sem, tekintve a nyelvhatárok kicsiségét, nekünk az irodalom csak kötelességet és igen sokszor megpróbáltatásokat nyújt. Otthon nemes és szent dolog a toll, mondhatjuk, hogy az erdélyi kultúra történelemírása folyik általa és vele. Hogy értékben az egységes magyar irodalom mai nívója mellett mit jelent az erdélyi irodalom, ezúttal nem kívánom érinteni, de az a szellem, ami benne és általa megnyilvánul, feltétlenül akkora érték, ami művészi kiteljesülésében is meg fogja találni a kellő kifejezési formát. Az erdélyi irodalomban mindössze egy tragikus dolog van: nem tudjuk, mi lesz az új írói generációval! Fiataljaink nemigen vannak, és ma, amikor sok leérettségizett magyar fiú nem tud helyesen írni, fájdalmas arra gondolni, hogy hol vannak azok, akiknek a fáradt tollat majd átadhassuk. A tehetség azonban így is meg fogja találni az útját, és hiszem, hogy az erdélyi irodalom még nagyon sok meglepetést fog nyújtani. A magyar városokban mostani utunk alatt örvendetesen tapasztaltuk, hogy a magyar nyelvterületeken ma már nem kell bemutatni tízéves munkánk eredményét, mert az erdélyi lélek mindenhova megtalálja az útját.

    Búcsúzásnál egész szíve lelkesedésével mondja: az erdélyi íróknak csak egy programjuk lehet: minden balsorsban fáradhatatlanul dolgozni és dolgozni!

Hajduföld, 1929. március 31.

[IX. évf. 73. szám], 19. oldal

*/ Nyirő József elbeszéléseit 1909-től közölte a győri Nagyasszonyunk, 1910-től 1921-ig az Andor József Cyprián szerkesztette Élet. A Lopják a gyümölcsöt 1918. június 2-án jelent meg az Életben. Újraközölte a kolozsvári Keleti Újság 1920. november 21-én.  

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf