Lendvai István: Szűz Mária bölcsődala

A szép Szűz Mária szent Fiának
így énekelt vala Jézuskának:
– »Csillagom, mindenem,
pirinkó Istenem,
aludj, aludj!

Aranyvirág vagy és aranymadár,
láttodra én szívem repesve jár.
Édesded óhajtlak,
csendesded ringatlak,
aludj, aludj!

Most vagy még boldog, szép égi gyerek,
nem jönnek még érted csúf emberek,
csak jó jövének el,
s angyalkák énekkel,
aludj, aludj!

Most vagyok én is még boldog anyád,
ölemen adok még meleg tanyát,
véremmel csitítlak,
csókommal borítlak,
aludj, aludj!

De vállamon előbb lesz majd kereszt,
lelkembe a bánat, ha tőrt ereszt,
mert nálam nem maradsz,
tőlem jaj, elszakadsz,
aludj, aludj!

Anyáknak sorsa is Golgota-hegy,
árva bölcső mellől mind odamegy:
magzata elrepül,
s ő csak sír egyedül,
aludj, aludj!

Jaj, te is kétszer halsz majd meg nekem:
elsőbb, hogy nem léssz már én gyermekem,
s aztán hogy ölemen
fekszel majd hidegen,
aludj, aludj!

Vérszínű est lesz a Kálvárián,
mindenki szánakszik bús Márián,
ott is majd óhajtlak,
csendesded ringatlak,
aludj, aludj!