Olosz Lajos: Ecce homo

Ha századok mély szádájából
gyémántlelkű krisztusember suhanna fel
és varázsló szájjal, lélekhegesztőn
kinyílt szemek nyitott beszédét újra beszélné
és igéi közt ott reszketne
világmegváltó üdvösségtek,
ha szerelmesen vallásába
templomot, lelket mind bejárna,
ha bűnhamvasztó tűzszemével
végigsimítná kebeletek,
lelkiismer’tek papcsuháját,
ha áldozatot kérne érte,
hogy boldogok lehessetek,
ha szólni merne,
hogy rossz a tallér,
mellyel az Istent fizetitek
ha szólni merne pipázgattok,
hogy oltárterítőkön odaaludt vér barnállik,
meg vagyok róla valósulva,
hogy újra csak megfeszítnétek.