Babay József: Ének irgalomért
Veronika szelíd kendője
Be nem takarja homlokom,
Nincs jóbarátom, nincs rokon.
Tűnődők közt tűnődve járok,
Jaj, mindig véres a szívem
S kezemben tartva csak viszem.
Egy kapualjba, ha betenném
– Sírását rossz már hallani, –
Jaj, felemelné valaki?
Vegyétek már el e szívet!
Hát nincs sehol egy jóbarát
Ki mérges tőrrel szúrja át?
Miért van, hogy cipelni kell
S elveszthetetlen csak sír itt
A tenyeremen a sírig?