Ölbey Irén: Isten

Minden szépségben Téged látlak,
a bokrok közt, hol ring a fészek,
vagy ha futó folyókba nézek,
ott szemlélem csillogó árnyad.

Lényed lángja mindenen áthat,
Belőled kortyol fényt a lélek.
Te vagy a dolgokban a lényeg,
a lét összhangja Tőled árad.

Hány csodás világot alkottál,
lüktet, szárnyal az örök zsoltár,
naprendszerek himnusza zeng fel.

És mily kicsiny tudsz lenni értem,
ott vagy a Borban és Kenyérben
teljes és titkos szerelemmel.

                      1953