Herczeg Ferenc: Sir Austen Chamberlain és a revízió

/Angol nyelven is megjelent/

Az elmúlt napokban Benes külügyminiszter, az őt jellemző fölényesen oktató hangon, megmagyarázta a világnak, hogy a Duna völgyének mai politikai helyzete valamely történelmi fejlődés logikus és elháríthatatlan eredménye. Nem mellékelte azonban előadásához a tételét illusztráló statisztikai adatokat és mi talán nem végzünk fölösleges munkát, ha azokat utólag a nyilvánosság elé terjesztjük. Íme:

    A Duna völgyét a következő államok alkotják: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária. Ennek a hat országnak összesen 69 millió lakosa van. A három kisantant-állam lakossága 47 millió. Ebből a 47 millióból 21 millió a legkegyetlenebb eszközökkel elnyomott kisebbség, amelynek leghőbb vágya, hogy szabaduljon a mai tűrhetetlen helyzetéből. Maradna tehát a kisantant-államokban 26 millió olyan ember, akikről faji eredetüknél fogva, az egyszerűbb számítás kedvévért fel akarjuk tenni, hogy helyeslik a Duna völgyének mai politikai helyzetét. Magától értetődő, hogy Magyarország 9 millió, Ausztria 7 millió és Bulgária 6 millió lakosa nem tud és nem akar belenyugodni a párizsi békék által teremtett helyzetbe. Ha ezeket hozzáadjuk a kis-antant államokban talált 21 millióhoz, összesen 43 millió elégedetlen ember él a Duna völgyében. A Duna-völgy sorsában közvetlenül érdekelt embertömegek kétharmada, összesen 43 millió a mai helyzet megváltoztatását követeli, annak fenntartását pedig egy 26 millió lelket számláló kisebbség óhajtja.

    Tehát így fest az a helyzet, amelyet Benes úr örök időkre állandósítani kíván és amelyről öt világrész becsületes és józan embereivel el akarja hitetni, hogy annak állandósítása a dunai népek virulásának és Európa békéjének egyetlen biztosítéka.

    A becsületes és józan emberek azonban egyre kevésbé hisznek Benesnek. Olyan politikusok is, akik nemrégiben még nagy eréllyel hirdették a szerződések sérthetetlenségét s betűszerinti szentségét, ma már kezdik megengedni, hogy szükség lehet az elkövetett hibák jóvátételére. Különösen tipikus ebben a tekintetben Anglia volt külügyminiszterének, Sir Austen Chamberlainnek az esete, aki az angol alsóház tegnapi ülésén nyilatkozott a békeszerződések megváltoztatásának lehetőségéről.

    Sír Austen Chamberlain, aki a tegnapi napig minden brit politikusnál merevebben zárkózott el a revízió gondolata elől, felszólalásában kifogásolta, hogy a párizsi békéket a kényszerbéke névvel illetik; végre kényszerbéke minden szerződés, melyet győzelmes háború után kötnek, azután így folytatta:

    - Bizonyos tévedéseket azonban a békeszerzők elkövethettek; ezeket orvosolni lehet jóakarattal és megegyezéssel bizonyos feltételek mellett. Elsősorban a módosítást követelő hatalmaknak ki kell jelenteniök, hogy nem törekednek az egész helyzet felborítására vagy összes háborús veszteségeik visszaszerzésére, még ha az elvek, amelyekért harcoltunk és amelyek alapján igyekeztünk a szerződést elkészíteni, a visszaadás mellett szólanának is. Ki kell jelenteniök, hogy lehetséges egy józan és mérsékelt kompromisszum, amely rájuk nézve egyszersmindenkorra elintézné az összes határkérdéseket és hogy ez a kompromisszum e kérdés végleges elintézését, nem pedig új hadjárat megkezdését jelentené. Nem látom ilyen szellem nyomát a revizionista országokban s nem szabad könnyen és könnyelműen beszélni, amíg nem kaptunk tőlük biztosítékokat, még pedig nemcsak puszta szólásmódokat, hanem mai nézetük kifejezésében rejlő biztosítékot, hogy a tervezett kompromisszumot véglegesnek fogadják el. Minden egyéb eljárás egyenesen háborúra vezetne, amelybe nemcsak a közvetlenül érdekelt országok, hanem más országok, esetleg a mienk is belesodródhatnék. Kérem a kormányt, legyen óvatos a jelen viszonyok között és tisztázza, hogy melyek azok a célok, amelyek megvalósításához segédkezet nyújtana.

    Sir Austen Chamberlain tehát erkölcsi biztosítékokat követelt a revizionista hatalmaktól, hogy beérik olyan józan és mérsékelt kompromisszummal, amely a vita befejezését, nem pedig újabb hadjárat kezdetét jelenti. Amennyiben ez felszólítás Magyarországnak is szól, arra a magyar kormány hivatott felelni. Mink azonban, akik jól ismerjük népünk gondolkodását, tudjuk, hogy a magyarság tizenöt tragikus esztendő alatt megtisztult a bosszú és a kapzsiság minden kicsinyes érzésétől. A mi népünk egyebet nem kíván, mint olyan viszonyokat, amelyek lehetővé teszik neki az emberhez méltó életet és megmentik attól a lealázástól, hogy a világrész kitagadott gyermekéhez kell magát éreznie.

    Ha a revízió útján sikerült ezt elérnünk, akkor a Duna völgyében a magyar nép lesz a rend, a testvériség, a politikai és gazdasági béke legmegbízhatóbb őre. Szeretnők, ha az olyan államférfiak, mint Sir Austen Chamberlain, az ő emelkedett helyükről észrevennék a becsületességet és őszinteséget, amely a mi sokat szenvedett kis népünk lelkét eltölti.

    1933. december

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf