Nyirő Józseffel erről-arról. XXXI. rész

    Nyirő József otthonában

    Utcakereszteződések, villamosok, tovaillanó gépkocsik, nyüzsgő emberáradat között a Nemzeti Színház hirdetései de más világot idéznek! Nyirő Józseftől játsszák a Jézusfaragó embert.

    Ha ebben a lüktető forgatagban a Nyirőék székelyudvarhelyi otthonába képzelem magam, zökkenésszerűen áll meg körülöttem a világ, s szinte elszédít a fénynek, levegőnek, hegyek mozdulatlanságának csendje.

    Az évszázados kollégiumok felől jövünk, s még bennünk zeng lépteink visszhangja a boltíves, zárt udvarokon. Át a Küküllőn, fasoron, az úton bivalyszekerek hozzák a Szejke borvizét ősi agyagkorsókban, pöttöm székely legénykék lábujjhegyen egyensúlyoznak a léckerítések peremén, mintha tudnák, hogy a mai Erdélyben legszükségesebb tudomány az egyensúlyozás. Balra magastetejű, magános, büszke mosolygó épület: a Nyirő háza.

    A székelység ígéretnek érzi a nemrég épült otthont, kőbeépült néma fogadalomnak, hogy sem Nyirő és asszonya, sem Csaba, Ildikó, Réka nem szakadnak el Udvarhelytől soha.

    Nyirő munkáit ismerni ma már „illik”, a Wesselényi-regényt, A sibói bölényt önéletrajza követte: Isten igájában. A katolikus-pap-Nyirő katolikus és pap marad akkor is, mikor falusi plébániáját molnársággal cseréli fel. De őrlés közben ír, ír, a papírlapokat finoman szitálja be a liszt s a malomtól elhódítja az íróasztal. Nyirő élete azonban sohasem válhat papíréletté. Aki olvasta az Uz Bencét. a Havasok könyvét, és Az én népemet, egy csúcsokra hágó, alkotó, áradó erőt ismer meg belőle, többet és teljesebbet, mint amit szemlélődő író elérhet. A betűk mögül érezni lehet a zálogul adott élet aranyfedezetét. S Nyirő otthonát ismerni annyit jelent, mint eggyel többet ismerni Nyirő „munkái” közül. Ismerni keze munkáját, a keze vonásával egyenértékút.

    Ő döntötte a földbe a székely kapu és a kopjafás kerítés zömök oszlopait, ő ültette a nemes csemetefákat a többholdas gyümölcsöskertben, ő gondozza a méhest, s a télire vásárolt szálfákat az udvaron ő rakta rendbe.

    Szép szál napbarnított székely Nyirő József, majdnem székely gazdát írtam, mert fontosabb számára a család és a háztáj, mint írói összejövetelek nagyképűsége. Úgy mondja, ha ér valamit, amit ír, minek az időt egymás méltatására pazarolni?! – Siker? Igen, már majdnem a legtöbb európai nyelvre lefordították az írásait, de vajon nem többet ér-e, ha egy üveggyári székely kapus megérzi Az én népemből a székely végzetet, a szeretete jeléül egy ládikó üvegtányért küld, megmosolyognivalót, tisztaszívű egyszerűségében… Nem fontosabb-e, hogy öreg, messzire szakadt, gyümölcstermelő erdélyiek könnyes leveleket írnak? Nem az-e igazi célja és értelme az írásnak, hogy azok előtt fedje fel sorsuk értelmét, akik ezt a hétköznapokba rejtett drámai életet élik?

    Szőke, tömör bútorzatú verandán beszélgetünk ezekről, s közben el-eltérünk a mondanivalóról, amint a szilárd, széles ház játszi díszei megfogják a szemünket. A kerítésen ütemesen ismétlődő zsindelytetős kopjafák – hát a háztetőn észrevette-e a „varjúkárogó”-t? –, de látni kell a „csíki festékes” szőnyeget is az ebédlőben, aztán a székely ház elmaradhatatlan „leső ablak”-ját a gazdasági udvar felé, hogy nem jár-e tolvaj a ház körül – a szőttes takarókat az emeleti hálószobákban –, s hát a dolgozószoba kimaradhat-e vajon, mikor ott minden kép, minden szöglet Nyirő életének egy darabkája… Áhítattal mutat egy réges-régi korsót, szülőfalujából, Székelyzsomborból; – a képek? a napfényes, kopjafás temetőt Haáz Rudi festette, a székelyudvarhelyi népművészet megmentője – azt a nagy színfoltokkal ható hegyi tájat nem is festhette más, mint a zalatnai Gruzda –, mellette, a Nyirő-fej szénrajza Nagy Istvánnak, a megőrült művésznek első dolga – ezek itt meg nevezetes képek, mert Gál Ferencnek, a kőmíves családból származó székely legénynek munkái, aki a kolozsvári munkásotthonból világtárlatok kiállítójává fejlődött. Az íróasztal sarkán az az erdei kobold egy vasúti őr keze munkája, szoktak így a székelyek, lenyesegetni egy pajzánabb formájú faágat, s egy-két metszéssel figurát faragni belőle. Azok a papírból kivágott, agyagból gyúrt remek állatok egy kis bányászgyereknek, Lázár Lacinak* a munkái, őt nemrég fedezte fel Nyirő s Haáz Rudi, s azon nyomban gyámszülőtársaságot szerveztek a neveltetésére. Igen, ebben a dolgozószobában nemcsak regény-székelyek sorsa szövődik.

    De a ház dísze, leghangulatosabb pontja a „virágerkély”. Itt ír Nyirő, s többnyire itt is alszik, a szabadban, nyári égzengéstől, őszi dértől sem riadva meg. Nemhiába Nyirő álmodta ilyennek. A virágerkélyen viruló, ami közel van s országnyi távlatot nyújt a messze. A nyíló perlargóniák mellett tulipános, csillagos, félholdas kicsi kopjafák állnak, mint virágpálcikák: egy nép múltja egy virágládikában…

    S amerre a szem ellát, a hegyek teste csupa történelem: őskori, névtelen népek kultúrájának lelőhelye a Budavár, őrtorony emlékét őrzi a Csicser, a tüzet hányó Hargitának vulkántörmeléke, a Szarkakő, s a völgyben 1937 történelmét éli Székelyudvarhely.

Magyar Út, 1937. október 7. (VI. évf. 41. szám) 4. oldal                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Sz. Weress Jolán

 

/*/ Lázár László középiskolai tanulmányait a művészi hajlamaira, tehetségére felfigyelő Nyirő József támogatta. A székelyudvarhelyi katolikus gimnáziumban végzett 1944-ben. Orvosnak tanult. Hazájában és a nemzetközi tudományos életben elismert kutató, orvosi szakíró. Nyírő József a Keleti Ujságban két cikkben fedezte fel és karolta fel Lázár Lászlót, 1935. június 30-án és július 7-én.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf