Kunszentmártoni Molnár István: Uram adj
Uram, adj nyarat nékem,
Hogy ölelhessen dús rendet karom,
Hogy egyszer én is arra mehessek,
Amerre a vigalom.
Uram, adj bő őszt nékem,
Tele pincével, nektár itallal,
Hogy egyszer büszkén, kocsmátlanul
Köszöntsön rám a hajnal.
Uram, adj telet nékem,
Melegszobásat és asszonyosat,
Hogy egyszer nékem is legyen tiszta
Ágyam s aki csókot ad.
Uram, adj tavaszt nékem,
Hogy könnyet ejtsek ezer virágra,
Hogy egyszer ezt elmondhassam én is:
Élet! Te szép! Te drága!
1942