Berda József: Örök gyermek

Diákok köszönnek nékem nagy sapkalengetéssel s én
olyan ujjongó szervuszt kiáltok vissza nekik, hogy
majdnem a tenyerükbe csapok s máris kérdezem őket:
mi újság fiúk? hogy megy a tanulás? egészségesek s
jókedvvel vagytok-e még? Higyjétek, nem hivalkodás,
amit mondok, - nem apátok, inkább öcsétek, sőt
játszótársatok vagyok én, ki alig bírja elég hangosan
kikiabálni: javíthatatlan gyerek vagyok még mindég,
ti se szomorkodjatok hát hiába! Tartsatok velem ti is,
illetlenkedjetek kedvetek szerint, vagy nevessetek
a pukkadásig akár, - hisz tudjátok, az Isten is
veletek van s én az Istennek legkedvesebb
gyermekei közé sorolom magam, ha nem hazugság
hogy szeretni s csókolni még mindig a legszebb erény
ezen az árva földtekén.