Prohászka Ottokár: Gyermeki lelkületem örömei

«Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, nem mentek be a mennyek országába», vagyis ha nem lesz bízó, bennem megnyugvó, hozzám ragaszkodó s bennem örömét lelő lelketek, nem találjátok föl boldogságotokat

a) Erre nevel minket minden az egyházban: Jézus biztosít, hogy velünk van, s el nem felejt, s e felejthetetlen ígéretnek szent titkában, az Oltáriszentségben egyre maghoz vonzza szívünket; áhítatunk közvetlenül vele szembe helyez minket. Azután az anyai lélek s a szépség bája környez ott, s a szent Szűz szemei pihennek rajtunk, melyeket annyiszor emlegetünk: «Illos tuos miseri cordes oculos». Fásult, sötét, rideg nem lehet lelkünk; a bizalom imáiban, a gyengédség művészetünkben, az érzés énekeinkben elárulja a gyermek lelkét, hangját, tekintetét… Ó jó nekünk itt…, itt a szülői házban…, Isten otthonában.
b) Gyermekek vagyunk, de nem lágy, síró babák, hanem pásztorfiúk, kiknek kard, dárda nem kell, de parittyájuk van, s öt ékes kövük: Jézus neve s végtelen bizalmuk, hogy legyőzik az ellent: a bűnt, szenvedélyt, ármányt, gyűlöletet, szegénységet, betegséget s a halált. Az ember görnyed e hatalmak alatt. Összekerül sokszor a diadalmas rosszal s szinte elmegy a kedve; tapasztalja a világban az alávalóságig süllyedő önfeledettséget s nemtelenséget; a gyötrő félreértést, az olthatatlan gyűlöletet, a gondot, a betegségek s a halál ijesztő árnyékait. Látja, mint hervad az élet s elhervadna akkor is, ha minden mező elysium, minden sziget a senki-szigete volna. S mégis, mégis tudja, hogy nem a rossz győz, hanem a jó; – hogy a lélek győz a hervadó test fölött, s az élet a fölhantolt sírok fölött él; – tudja, hogy a lélek legyőz mindent, tömlöcöt, kínt, halált, szolgaságot, gyűlöletet…; hogy győz, mint ahogy győzött a szent Szűzben,Pálban, Ferencben, Ágnesben, Perpétuában, Katalinban; hogy győz, ha rendületlenül hisz s szeretve, remélve átkarolja az édes Jézust. Ó Isten gyermekei, ti Isten csodái, gyermekszemetek égbe tud nézni, s el nem borul, – gyermekarcotok a halál leheletében is mosolyog, gyermekkezetek parittyát forgat, s Góliátokat üt le… Venerande puer, fortitudo Dei: Tiszteletreméltó gyermek, Isten ereje.
c) Az ilyen lélek örömöt talál. Az öröm a győzelemből való. Gaudete in Domino semper… Exultent et laetentur i te…! Isten akarja, hogy örömmel szolgáljunk neki: Jubilate Deo, servite Domino in laetitia s érezzétek át, hogy «melior est dies una in atriis tuis super millia»; jobb nálad egy nap, mint másutt egész élet. Ne legyetek zsémbes, kedvetlen, gyanakvó lelkek. Elront az mindent: kedvet, hitet, művészetet, életet; elsötétíti a szemet, a szót, a tekintetet. Istent nem dicsőíti. A kedvetlen, örömtelen léleknek nincs kitartása, mert nincs ereje: «a szív bánata leveri a lelket». Kedvetlen embernek szíve, keze, lába, karja ólomból van, s lelke a szenvedéseknek melegágya. Szent Ferenc örömből énekelte azt, hogy «tanto e il ben, chio aspetto, che ogni pen mi par diletto». Tehát foglaljuk le a «boldog életet» Istenhez való ragaszkodásban s készséges szolgálatban.  

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf