Ásgúthy Erzsébet: Te voltál a galamb

Felettem légcsavar nyerít.
Köröttem szenvedélyek tutaja siklik.
Rohanó, suhanó gépek
futják a kört.

Az én bárkám külön járt.
Összetört.

Sziklához vert a vízözön.

Körmömmel vájtam a kövön
utat. Kigyulladt
verejtékem mostoha
ostora
hajszólt tovább,
amíg gerincem kemény oszlopán
a gőgöm
ívbe tört.

Vad harc volt.

Meddig tarthatott?…
Órákig csak?,
vagy évekig talán?…
Mindegy.
A küzdelem heve nem mér időt,
s nem vés rovást
vérezve sem
a sziklák oldalán.

S elnyúltam a fájdalmak Ararátján,

– mint holt kagyló, mit kivetett a tenger.
Öklöm sebes lett. Térdem elkopott.
Dacos szavamban ne m volt többé fegyver.

Csak felszakított szívem vert utolsót,
mikor felértem…

De bomlott harang
csendült belőle fenn:

a kínok csúcsán
Te vártál rám.

Te voltál a galamb.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf