Szentmihályi Szabó Péter: Csontváz zenekar

Míg mi itt egymástól várjuk az üdvözlést,
barátainktól a túlzottan jó szavakat,
egymást raboljuk ki egy-egy mosolyért,
könnyen átcsap gyűlöletbe a barátság.
Szűk helyen éltünk, mindahányan
kapaszkodunk a múltba s a jövőbe,
csak a jelent toljuk el magunktól,
mint szégyenlős szűzlány az erőszakos
szeretőt.
                  Jönnek a határokon túlról,
ki szánakozva, ki irigykedve:
nehezen magyarázhatnánk meg, miért
álljuk még mindig a versenyt, miért
ropjuk e kilátástalan táncot karikás szemmel
a hozzánk kirendelt csontváz-zenekar
állig felfegyverzett üveghangjaira.