Volly István: Húsvéti népi játékok, somogyi mátkatál, nagyhindi „Hej kicice”-játék, füzesgyarmati és nagyguti húsvéti köszöntő
Somogyi mátkatál
Tányért visz a leány, rajta borral telt poharat, 8-10 hímes tojást, almát, süteményt, v. tarka selyemkendővel, pántlikával körülkötött üveget, karingós fánkkal a nyakán.
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Szív küldi szívesen,
Fogadja a szív a szívtől kegyesen!
Ha nem vádolja el magának, visszaviszem azon az aranyos úton, amelyiken hoztam!
Az elfogadó válaszol:
Koma, koma komáljunk,
Esztendeig komálunk;
Ha élünk, ha halunk,
Mindig komák maradjunk!
Megcsókolják egymást és elbúcsúznak.
Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek, 1937. 258. old. Húsvét utáni ú. n. mátkáló vasárnap köszöntik egymást a lányok. Az elfogadó iszik a borból, vesz az ajándékból. Helyébe a maga borát, süteményét, tojását teszi. A tál így nem ürül, végigköszönti vele a kislány a néha a fél falut.
*
„Hej kicice”-játék
Virágos pruszlikos delinből készült „zubbonyba”, bőszoknyába öltözött, fekete festőkötényes, feketecipős kisleányok kiskosárral a kezében, felszalagozott fűzágakkal a másik kezében (beköszön, énekel): „Kié, kié ez a ház” szavak dallamára. („A villózés” 1-2. üteme ismétlődik!)
Hej kicice, kicice
Szép szakajtó kicice.
Örömadó lyukas sódor!
Hej kicice, kicice!
Jaj, de fényes a mező,
A sok szép rózsától,
De nem a rózsától,
Az Ő szent fiától!
(Sóval befejezés): Dicsértessék a Jézus Krisztus! Ha nem tojik a kakas, egye meg a farkas! (Elköszön)
Nagyhind, Bars megye. 1940. Volly István gyűjtése. A kicécő leány Virágvasárnap köszönt, mise utántól 1-2 óráig. Tojást kap érte. Az egészen kicsi leányoknak való ez a nyúlfarknyi köszöntő. A szalagos fűzágat nevezik kicicének, sódornak pedig a disznóhúst, amelyet húsvéttól ismét szabad enni.
*
Füzesgyarmati húsvéti köszöntő
Nagypénteken erre jártam,
Az ablakban rózsát láttam,
El akar hervadni,
Szabad-e locsolni?
Szépen kérem az apját,
De még szebben az anyját,
Hadd locsoljam a haját,
Olyan legyen a haja,
Mint a pünkösdi rózsa!
Szívemből kívánom! – mondja, öltözködik s távozik.
Füzesgyarmat, Békés megye, 1939. A debreceni tanítóképzősök gyűjtése, N. Bartha Károly vezetésével. Húsvéthétfőn a fiúk, kedden a lányok köszöntenek.
*
Nagyguti húsvéti köszöntő
A csapat hajnalban áll elő és énekel.
Ma van húsvét napja, másodéjszakája, jól tudjátok,
Kinek első napján Jézus feltámadván dicsőségbe.
Zöld plánták újulnak, termőfák virulnak, virágoznak,
Még a madarak is, hangicsálnak ők is, vigadoznak.
Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben,
Végre az egekbe vigye fel mennyekbe, dicsőségben!
Beszóló: Adjon isten, hogy több húsvét másodestét őrjenek erőben, egészségben!
Kosaras: No, ki azt az tizenkét pár hímest (Elköszönnek)
Nagygút, Bereg megye, 1912. Bartók Béla dalgyűjtése. Leányos házaknál köszöntenek húsvétvasárnap reggel. Sajátos magyar dallam! Az egyetlen húsvétköszöntő dalunk. Szorgalmazzuk a lányok ajkán. Hiszen a legények már csak Beregben, Nyírségben éneklik, s a hagyomány alászállás természetes útja, hogy a legények után a leányok vegyék át.