Harsányi Lajos: Michelangelo megkísértése
Ki látja, megcsodálja
A remekmívű márványt.
De bámuld bár a szobrot,
Ő nem néz vissza már rád.
Szobor vagy: műremek vagy,
De bárhogyan szeretlek,
Csak állsz és nem viszonzod
Az alkotó szerelmet.
A szobrász rémülettel
Bámulja alkotását
És fölemeli lassan
Iszonyú kalapácsát.