Dutka Ákos: Trianon…Trianon
Újságbetűk táncolnak újra
bolond véres újságbetűk…
Hiába futsz közönybe bújva
az óriás Rém fejedre üt,
s vacogni kezded szédülten vakon:
Trianon…Trianon.
Húsz év előtt is így doboltak
szíveden a bolond betűk.
Lemberg felett már ott vijjogtak
sorsod felé a dögkeselyűk
s te csak rohantál szédülten vakon.
Mi lett a vége?...Trianon.
De hiszed, hogy élhet föld felett
ember, kinek e szó siket
könnyű, közömbös név lehet
mit büntetlen hordhat és vihet
e hét betűben holt vakon:
Trianon…Trianon?
Látod már London is virraszt,
lót-fut, repül száz kancellár.
Mérgezve a szent új tavaszt
tanklábú gépek malma jár
s mint a szú rág vén asztalon
kopogtat ott is Trianon.
Ott rág már a bomlott lelkeken
hol gázt kever most száz vegyész
s a magára döbbent félelem
tébolyában sír az ész:
nyög és bebőg az ablakon
Trianon…Trianon.
1936