Réffy Endre honvédszázados, piarista szerzetes, plébános

Csényén, Vasmegyében született1828. évi április hó11-én. Gimnáziumi osztályait Kőszegen végezte s 1845-ben belépett a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendjébe, a Piarista szerzetesrendbe, Trencsényben. Elvégezvén újonc éveit, 1847-ben Nagykanizsára küldetett tanárnak. Az 1848-iki harcriadó elragadta a honszeretettől izzó lelkű ifjú piaristát, mire a múzsák csarnokát harctérrel, a tollat karddal cserélte föl s azt dicsőén hordozta a világosi gyásznapig, hol milliók reménye lön sírba temetve. Az Újházy László kormánybiztos által szervezett szabad vadászcsapatnál, elsőben, mint főhadnagy, utóbb, mint százados-parancsnok szolgált. Részt vett többek közt a branyiszkói, kápolnai, nagysallói, váci, isaszegi ütközetekben. A branjnszkói hegy csodás és hősies bevételénél első volt; nagy s izmos ember lévén, erős karjait kitárva, kiáltá: „Erre, erre, utánam, fiaim!“ A világosi fegyverletétel után, hosszabb ideig reménytelenül bujdosott, közben 2 évig Kufstein várában raboskodott,  majd a légkör tisztultával Szombathelyen és Győrött folytatta tanulmányait. A Sopronhoz közeli Egyházasfalun 1873-tól haláláig, [gondozott sírja máig megtalálható a helyi temetőben]  32 éven át volt a falu buzgó plébánosa. Nevéhez fűződik a mai templom és a régi iskola építése.