Dinyés László: Nagyszombat

Krisztus
föld nélkül,
a föld Krisztus nélkül forog,
harmadnapig,
halálon túl,
feltámadáson innen.
Kőveremben a sír lezárva
nekifeszülni ember meg se próbál.
Hiába, még ha Lázár
a sír szájához is jő,
a csoda fordítva
nem ismételhető.
Éjjel Jeruzsálem fényei,
szombat reggel feljön a Nap,
 de Jézus emberteste
pénteken marad.
Bűneink is magunkra maradtak,
megbocsátás érkezhet-e még?
Krisztust körbefogja
sziklakő,
vak jelen
vak jövő.
Belül csend,
aloé illat
kúszva kering,
amíg a világ
a holnapért
aggódik odakinn.