Kenessey Flóra: Háborús dal

Édes hazám, de messze van határod,
Hol a rónát a Dunával lezárod…
Szellő suttog, madár száll el felettem,
Hátha onnan jönnek, ahol születtem.

Kis madárka, csevegj a szép rónáról,
Dunaparti falu minden bokráról…
Mért nem hoztál üzenetet felőle?
Nem volt-e könny ragyogó kék szemébe?!

Szenvedésem, ha tudná az a lányka,
Magas égig szállna fel az imája.
Derű, mosoly, sose volna ajakán,
Meghasadna még a szíve is talán.

                                  1918