Balaton László: A göcseji hiedelemvilág jellegzetes alakjai

A göcseji nép babonavilágának különös alakjai nagyrészt megegyeznek az ország más tájegységeinek misztikus lényeivel, de - különösen a csordásfarkas és a fődiördög tekintetében - helyi jellegzetességeket is megfigyelhetünk. A hiedelemalakok közül Gönczi Ferenc 13-at részletesen is bemutat nagy Göcsej-monográfiájában, míg ötnek csak a nevét közli egyéb adatok hiányában. Ez az öt a fékta, a dana, a dobrácz, a miggyon, a luttyán. Ezek csak káromkodások formájában maradtak fent. Pl. „ Dana… miggyon… luttyán vügyön el! ” A többi alakról már bőséges információ áll rendelkezésre.

Boszorkány

a banya    Férfi és nő is lehet. Emberfeletti képességekkel rendelkeznek. Ha állatalakban jelennek meg, akkor leginkább ló, szamár, fekete kutya, fekete macska, fekete tyúk, pulyka és béka testében. A néphit szerint a régi erdősök és kocsisok mind boszorkányok voltak. A boszorkányok az emberek és az állatok megrontására törekszenek.

    A boszorkányok csúnyák, rút alakban jellennek meg, arról lehet felismerni őket, hogy az egyik lábuk mindig be van kötve. Egészen bizonyosan karácsonykor lehet beazonosítani őket, amikor a luczaszéken ülnek. Rettegnek a szenteltvíztől, mégis járnak templomba. Ha állatként megsebzik őket, akkor emberalakjukban is viselik azt a sebet.

    A boszorkányok seprűn, taligán, kocsin, hordón, rokkán járnak, de állaton és emberen is tudnak lovagolni. Söréttel a boszorkányt nem lehet megsebezni, ezért a puskába pipát vagy szentolvasószemet kell tenni. A boszorkányok bizonyos napokon összegyűlnek, és ilyenkor nagyot mulatnak. Mulatós nótájuk: „ Zárt ajtumat zörgesd meg, sarkantyumat pingesd meg! Lara, lara, la!”

    A boszorkány eltávozik, ha azt mondják: „ A szent kereszt törgyön meg! ” Ha nyírfarudat tesznek a szobába, és a boszorkány oda bemegy, akkor gatyamadzaggal meg lehet kötni. Máshol úgy védekeznek ellene, hogy a mosólapickába kést vágnak.

Ördög

    Az ördögről Göcsejben hasonló hiedelmek élnek, mint az ország más vidékein. Az alakja lehet emberi, ilyenkor fekete színű, fején szarvakkal, lábai lólábak. Ha állatként jelenik meg, akkor fekete tyúk, fekete macska, fekete kutya vagy ló testébe bújik.

    Az ördögök repülni is tudnak. Egy részük odvas fában, barlangokban lakozik, a többi a pokolban. Hasonlóan ártalmasak, mint a boszorkányok. Az ördögről számos mese kering a nép ajkán, melyekben az a közös, hogy a furfangos ember hogy jár túl az ördög eszén, hogy ejti hatalmába.

Fődiördög

    A fődiördög olyan kis rosszcsont, mint a finn mítoszokban a Haldia, Tontu, az íreknél a Clurichaun, a németeknél a Spazifankerl, a Spirifankerl, a cseheknél a Sotek. A Felvidéken Spintusnak nevezik. Ezek kisebb-nagyobb szolgálatot teljesítő házi szellemek, kik némely emberhez vagy családhoz csatlakoznak. Bizonyos foglalkozásoknál segédkeznek: lovakat, marhákat, nyájakat gondoznak. Munkájukért cserébe fizetséget, ételt várnak. Nem szabad megharagítani őket, mert akkor pusztítanak, rontást hoznak.

    Göcsejben azt tartják, hogy fődiördögöt főleg a kocsisok, vadászok és a béresek tartanak, de lehet bárkinek. A fődiördögök nagyon kicsik: körülbelül hüvejkujjnyi nagyságúak. Ruhájuk: piros nadrág, piros, zsinóros mente, vörös sipka. Mások szerint akkorák, mint az ökörszem, olyan alakúak, mint a bogár. Kis üvegben vagy skatulyában tartják őket.

    Egy embernek több fődiördöge is lehet. A fődiördögöt különböző helyeken és módokon lehet beszerezni, rendesen karácsony előtt, éjjel. Éjféli misekor olyan keresztútra kell menni értük, ahol a kakas kukorékolása már nem hallatszik. Fekete macskát vagy fekete kakast kell magunkkal vinni, és az útkereszteződésnél mogyorófavesszőből kört kell képezni. Bele kell állni ebbe a körbe, és a fődiördögnek a kakast vagy a macskát kidobni. Így lehet őket előcsalogatni, majd felfogadni.

    A fődiördög a rábízott lovakat széppé változtatja, még a gebék is jó futók, erős húzók lesznek. Ha a vadásznak szolgálnak, az bármikor tud vadat lőni. Ha a fődiördög gazdájának pénz kell, csak megvágja az ujját, és a vért az asztalra csöpögteti. A fődiördög a pénzt elviszi, és hoz cserébe pénzt. Amelyik béresnek fődiördögei vannak, annak nem kell dolgoznia, marháit nem kell őriznie, azok maguk járnak legelni és hazatalálnak éjjelre.

    Amikor a fődiördögök kiöregszenek, a gazdájuk túlad rajtuk. Ha a fődiördögnek túl sokat kell dolgoznia, vagy enni nem kapnak, akkor elszöknek. Eltávolításuknak legbiztosabb módja, ha élőfába vagy vízből kiálló cövekebe szögezik őket. Az ilyen fát onnan lehet felismerni, hogy erősen nyikorog.

Szépasszony

    Az alakjáról nem tudunk biztosat, csak azt, hogy szépségével a férfiakat eltántorítja és megrontja. De megront asszonyokat, gyerekeket, sőt ördögöket is. Némelyiknek rendes foglalkozása is van, pl. kocsmárosné. Néha vadlúd képében járnak.

Lidérc

    Luczfir, ludvircz. „ Nem más, mint az ördög, aki mindenkit elcsábít. ” Sokak szerint 70 év feletti asszonyokból lesz, akik elszopják más ember tehenének a tejét. Több alakban létezik. Rendszerint alkonyat körül repül a levegőben. Olyan hosszú, mint a nyomórúd, színe vörös. Fénycsóva veszi körül, mikor leszáll, olyan lesz, mint a kutya. Rovar-, lepke-, lúdalakban is jelentkezik, de többnyire legény, leány képében jár. Szőrös lábai vannak és lópatája. Teste jéghideg. Ha harangszót hall, ugatni kezd. A falra végzi szükségét. A falon lévő sárga vízcseppeket – ami a füstös zsúpról csepeg le – a lidérc vizeletének tartják.

    Azoknál jelenik meg, akik nagyon belemerülnek a szerelmi és nemi életbe. A szeretőjük alakjában látogatja őket. Általában este 11-kor szokott menni. Akihez hozzáfér, azt önként el nem hagyja. Évekig kínozza áldozatát, az illető elsorvad, jártányi ereje sem marad. Ha 7 esztendeig járhat valakihez, aki már nem lehet leválasztani róla. Akihez jár, annak imádkoznia nem szabad, mert befogja a száját.

    Ártalmatlanná lehet tenni, még be is foghatják, ilyenkor szántanak, ganajoztatnak vele. Pozdorjával etetik.

    Lidércnek a hullócsillagot, az üstököst tartja a göcseji nép.

Kísértet

    Sokféle alakban megjelenő bűnös lélek. Többnyire emberalakú, de lehet csikó, tehén, fehér vagy fekete kutya, fekete macska, malac vagy róka. Emberi koponya vagy kerék is kísérthet. Gyakran jelennek meg kincsásáskor. Az ijedős embert halálra rémisztik. Bátrakhoz nem mer közeledni. A viharos szél elhajtja. Asszonyok közül az lesz kísértet, akik pappal tartanak fenn szerelmi viszonyt. Éjfélig járnak, utána már nem. A hazajáró lélek is kísértet. Ez az elhunyt emberek lelke. Halála utáni hónapokban kísért. Magas alak, fehér lepedő van rajta. Mindent felforgat, a padláson zörget. Ellene papot hívnak, hogy szentelje fel a házat.

Gyertyások (Tüzesemberek)

    Elkárhozott, öngyilkos emberek és azoknak a lelkei, akik életükben más ember földjét elmérték, elszántották, elkaszálták, másnak a pénzét elcigánykodták, bűnösen éltek. Kékes gyertyalángjukról ismerhetőek fel. Néha ezren is táncolnak egyszerre. Ősszel, esős, ködös időben lehet látni őket a szántóföldeken, réteken, hegyeken. Bűnhődésből kínlódnak. Ha leszolgálják bűnüket, akkor szabadulnak.

Fődipiczinyek (Törpék)

    Kedves kis alakok, nem bántják az embert. Gyermekméretűek vagy kisebbek. Földig érő szakált hordanak. A hegyek belsejében élnek, olyan világuk van, mint nekünk. Gazdálkodnak, mint az emberek. Amikor nálunk este van, náluk nappal, és fordítva. Nagyon gazdagok. Aranyuk, ezüstjük, boruk van. Ha a gyermekek alatt beszakad a föld, vagy a földipiczinyek lehúzzák őket, akkor jól megvendégelik a gyerekeket. Ha valahol a szekér kátyúba zökken, azt mondják, hogy a fődipiczinyekig süllyedt. Göcsej keleti részén nem ismerik.

Sárkány

    Abból a gyíkból, kígyóból, bikából, kakasból, vadrucából lesz sárkány, amit ember nem látott 7 évig. Sőt, Sárhidán azt mondják, gyerekből is lehet. Ezeknek az állatoknak szárnyuk nő, feje tetején taréj van, testén vörös pikkelyek. Mocsárban, ledőlt fák alatt, lyukakban, kútban élnek. Az embert nem bántja, de egyes állatokat elragad. Régebben, ha a juh vagy a tehén eltűnt, a juhász és a pásztor azt mondta, hogy a sárkány falta fel. Felemelkedése vihart idéz elő. Amerre repül, ott jég esik. A garabonciás diákok sárkányon közlekednek. Néha összemennek. Füttyel adnak jelet egymásnak, ez éjszaka jól hallható.

Garabonciás diák

garaboncias1    Olyan gyermekből lesz, aki fogakkal születik. Az ilyen gyerek hét évig szopik, aztán elszökik oda, ahol kincsek vannak. Már gyermekkorában nagyon erős, fél kézzel dobálja az embereket. Vándorlegényforma, oldalán tarisznya van, kezében könyv, karján zsinóros kantár. A könyvből érthetetlen szavakat mormol, 13 iskolát végez, jár-kel a világban. Bekéredzkedik a házakba, aludttejet kér. Ha nem adnak neki, megmondja, hol van és hány fazékkal. Aki elutasítja, annak kárt tesz. Mást is elfogad. Tud szelet csinálni, ha felbosszantják, vihart küld. Kincseket őriz, időt jósol. Sárkányon, fekete csíkon, rákon, halon lovagol.

Táltos

    Szintén fogakkal születik, hátán szőr van. Erős ember lesz, a levegőbe tud emelkedni, ott verekedik. Akihez a háborúban szegődik, az győz, nem fogja a golyó. Az ágyúgolyót elkapja és visszadobja. Tudja, hol van kincs, mert a föld mélyébe lát.

Csordásfarkas (Küdöttfarkas)

    A néphiedelem szerint emberből lesz. Különösen gyermekek, pásztorok és ezek feleségei lesznek csordásfarkasok. Olyan gyermekből lesz, akit a bába – miután született, vagy amikor a keresztelőre viszik – nyírfaabroncson háromszor keresztülbujtatott. Az ilyen gyermek 7 év múlva elment a háztól, és csordásfarkassá változott. Az is farkasember lesz, aki 7 évig szopik. Az ilyen egyén bármikor farkassá változhat, de csak addig, amíg a lopást, öldöklést végrehajtja, utána visszaváltozik emberré. Az átváltozáshoz az kell, hogy az abroncson háromszor vagy hétszer átbújjon, és visszafelé is így történik. Az abroncsot karácsony előtt egy nappal készítik el.

    Némelyek szerint nagypénteken lehet csordásfarkassá változni. A legtöbb pásztorember azért változott át, hogy lopás közben ne ismerjék fel. Rendkívül jó szaglásuk van. Göcsej és Hetés vidékén sok farkas élt a nádasokban, ezek gyakran nappal is elvitték a malacok, birkát. A lopásokat gyakran fogták a farkasra vagy a csordásfarkasra.

    Minden falunak megvolt a maga csordásfarkasa. A küdöttfarkast a golyó nem fogta, pipaszárt kellet a puskába tenni, mint a boszorkány esetében.

Délibaba

    A gyerekeket ijesztgették vele, ha rosszak voltak. Asszony- vagy leányalak volt, fehér vagy fekete ruhát viselt. A vetésben élt, ritkán jött elő, csak akkor, amikor a gabona elvirágzott. A gabona hullámzására szokták mondani: „ Nini, gyün a délibaba! ” Ha észrevették, csak állt egy helyben mozdulatlanul. „ Állt, mint a délibaba. ” Nagyon féltek tőle. A gyerekeket így rémisztgették: „ Ne menj el, mert a délibaba meghajt vaskarikával. ”

     

    Felhasznált irodalom: Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Kaposvár, 1914.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf