Ady Endre: Ilosvai Selymes Péter
Jó Ilosvai Selymes Péter,
Néha-néha úgy-úgy szeretnék
Elborozgatni őkelmével.
Lágy keménység és kemény lágyság,
Neki is ez volt pátriája:
Ez a szegény, cifra Szilágyság.
Egy-két század mit számít köztünk?
Ő is itt álmodott és sínylett.
Álmodtunk, sírtunk, ösztönöztünk.
Őt a régi hősök sarkallták
S én, jaj, magamnak vagyok hőse
S ránkcsaptak erdővágó balták.
Hajh, ha találkoznánk mi ketten,
Beh elbúcsúznék sok mindentől
Amit eddig nagyon szerettem.
Hajh, be kibeszélnők magunkat,
Két régi, örök, magyar ember,
Akiket már minden Új untat.
Ő Toldiról mondana szépet
S poharunkat összekoccintván
Sírva áldanók a meséket.