Sajó Sándor: Beszédes ajkad néma, csendes, Éj a szabadban, Mint megnyúlik a gyertyaláng is…
Sajó Sándor:
Beszédes ajkad néma, csendes
Beszédes ajkad néma, csendes,
Olyan borús a homlokod,
Mintha szíved egész keserve,
Búja lefestve volna ott.
Szenvedsz sokat; te is csalódtál,
Oly puszta vagy, oly hallgatag,
Bágyadt szemed sötét egében
A kín villámai látszanak.
Szenvedsz sokat; kit úgy szerettél
A lányka hűtlen elhagyott,
S fáj a szíved, hogy csak kacagja
Szerelmedet, búbánatod.
És csak bolyongsz fájón, lemondva
Zokogsz letűnt múltad felett,
Mintha feledted volna régen,
Hogy most is férfi a neved.
Óh légy erős, szegén barátom
Lelked borúja tűnjön el,
Ki bánatod fennen kacagja,
Az könnyeket nem érdemel.
Ne sírj utána rég felejtett,
Szerelme elrepült tova,
S a szív, mely egyszer hűtlen lett,
Hőn nem szerethetett soha.
Bízzál jövődben; lesz idő, mely
Enyhítni fogja a sebet;
Ne hidd, hogy az öröm virága
Számodra végképp elveszett.
Tanulj remélni: lesz idő, hogy
Öröm tanyáz bús kebleden,
S belátod majd, hogy szép az élet:
Van boldogság, hű szerelem.
Sajó Sándor:
Éj a szabadban
Ragyog az ég. Az Úr leheletére
Csillognak rajta rezgő fénypihék;
Tündöklő titkok halk szavú zenéje
Zendíti át a mindenség szívét.
Tündöklő titkok égi messzeségben,
Szomorgó csend az alvó föld ölén;
Ezernyi árnyék kél-száll észrevétlen
S fekete szálú fátylat sző körém.
Árnyékot, csendet múltak lelke zsongat,
Valami sóhajt, - tán a föld alul…
Valahol messze nóták haldokolnak,
És búza sír, és rózsa szirma hull.
A csillagokban Isten lelke reszket, -
Mi rezeg itt a nyárfalevelen?
Mit panaszol az úti kőkeresztnek
Borongó emlék, síró sejtelem?
- Nagy, titkos érzés zeng a némaságon
S szívemre száll egy halk szavú dalon:
Két végtelenség van e nagy világon, -
Az Isten és a magyar fájdalom…
1921
Sajó Sándor:
Mint megnyúlik a gyertyaláng is…
Szívemben olyan a sok emlék,
Mint alvó hang a hegedűben;
Álmában olykor dalra kel még
És zeng – valónál gyönyörűbben.
És vele zeng a régi vágy is
És föllángol, mint szebb napokban, -
Mint megnyúlik a gyertyaláng is,
Mielőtt végképpen kilobban…
1930