Magyar József: Az első világháború, 1914-1918

Az első világháborút megelőző két nagy katonai, – kölcsönös segélynyújtási szövetség volt Európában. Az elsőhöz az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Olaszország tartozott. Ez volt a Hármas Szövetség. A másik: Anglia, Franciaország, Oroszország, az entente [Antant].
Ennek a szembenálló két félnek elsősorban gazdasági, így katonai és politikai érdekei teljesen ellentétesek voltak. A háborús készülődés már régen folyt a nagy leszámolásra.
A háború kitörésének közvetlen oka volt, hogy Szarajevóban, Bosznia fővárosában, egy katonai szemle végén Ferenc Ferdinánd trónörököst feleségével együtt meggyilkolták. A merénylő, Gavrilo Princip szerb, vezető katonai körökkel állt összeköttetésben. A Monarchia jegyzéket intézett Szerbiához s mivel azt visszautasították, mozgósította katonai erejét. A háborút így már nem lehetett megállítani. Tisza István magyar miniszterelnök mindent elkövetett, hogy a háborút megakadályozza, de nem sikerült. A Monarchia július 26-án hadat üzent Szerbiának. Két nap múlva az oroszok, majd az 1871. évi vereség megbosszulására, a franciák. Ezt követte az angol hadüzenet Németországnak, majd a Monarchia üzent hadat az oroszoknak. Olaszország a szerződés ellenére nem lépett hadba, mert Ausztriának voltak olasz tartományai és ezek visszaadásáról tárgyaltak. Mivel nem kaptak kedvező választ, nem tettek eleget szerződési kötelezettségüknek. Novemberben Törökország is csatlakozott a Hármas Szövetséghez. A németek gyorsan előrenyomulva francia földön, nagy győzelmeket arattak. A keleti fronton a magyar, német és osztrák seregek kergették az oroszokat, Limanovánál nagy győzelmet arattak. A Szerbia elleni hadjárat nehezebben ment, de itt is mindenütt ellenséges földön álltak csapataink, majd 1915-ben Olaszország is beavatkozott a háborúba, – de ellenünk, majd Bulgária mellettünk. 1916. augusztus 27-én a románok üzentek hadat s megrohanták Erdélyt. Ellentámadásunk összeroppantotta a román hadsereget s elfoglaltuk Romániát. 1917-ben megindult a német korlátlan tengeralattjáró harc s ezért Amerika üzent hadat a Hármas Szövetségnek.
Oroszországban a cárizmus idején a legteljesebb önkényuralom volt. Aki szót mert emelni a szabadságjogok mellett, azt Szibériába száműzték. Akiket politikai felfogásuk miatt figyeltek, igyekeztek elmenekülni az országból. Ezek közül a legtöbben a semleges Svájcban kerestek és találtak menedéket. Itt gyűltek össze a kommunista vezetők. A németek – előzetes tárgyalás után – ezeket a vezetőket becsempészték Oroszországba. Elgondolásuk az volt, hogy ha egy belső forradalmat csinálnak, felbomlik a keleti front és erről az oldalról tehermentesítve lesznek. A forradalom kitört, a front felbomlott, de rászabadították a világra a kommunizmust. Bár az oroszok különbékét kötöttek, de Amerika beavatkozása a háborúba, eldöntötte annak sorsát. A sokszoros katonai és gazdasági túlerővel szemben hiába volt minden, 1918 szeptemberében összeomlott a bulgár és török front. A nyugati arcvonalon is megtörték a német vonalakat. Október 31-én, Budapesten kitört az úgynevezett „őszirózsás forradalom”. Megölték Tisza István miniszterelnököt és a gyenge s ingadozó IV. Károly király, Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. Ezzel rászabadult az ország nyakára egy teljesen idegen vérű vezetés. Hazarendelték Jászi Oszkár utasítására a lefegyverzett katonáinkat az ellenséges földről, védtelenül hagyva a magyar határokat. Olyanok kezébe került a hatalom, akiknek a magyar beszéden kívül semmi közük sem volt a magyarsághoz. Ezek a tudatlan és tehetetlen vezetők teljesen tönkretették az országot. A forradalmi zűrzavar során az állam szervezetei, de főleg a hadsereg annyira meggyengültek és szétzilálódtak, hogy képtelenek voltak megvédeni már az ország területi integritását is. Lehetetlenné tették az átalakulást, eljátszották az ország külpolitikai és diplomáciai önvédelmét. Katonailag tönkretették és az ország területét idegeneknek engedték át. Az ígért átalakulás helyett végül egy 133 napos bolsevista rémuralomba torkolló, főleg zsidó származású népbiztosok kezébe adták a hatalmat. [„A munkásmozgalmi vezetők és a baloldali intellektuelek társadalmi összetételéből adódott, hogy a zsidó származású népbiztosok és népbiztoshelyettesek aránya elérte a 60, sőt valószínűsíthetően a 70-75%-ot” – állítja Romsics Ignác történész.]  Az Anti Bolsevista Comité Károlyi Gyula, Teleki Pál és vitéz Nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy, Prónay Pál, Héjjas Iván katonatisztek valamint Zadravecz István páter, tábori pap által vezetett nemzeti erőknek végül is sikerült az országot megszabadítani a csőcselékuralomtól, de a szörnyű pusztítás után elölről kellett kezdeni az ország újjáépítését. A magyar akaraterő szinte csodákat művelt, de azt, ami volt, soha többé nem lehetett pótolni, s a fennálló gyengeségünk vezetett a szégyenteljes trianoni békéhez.

*      *
Magyarország nép vesztesége az első világháborúban:
A belügy és honvédelmi minisztérium számításai alapján:
halott, halottnak tekinthető és eltűnt… 660.821 ember
megsebesült………………………….... 743.359 ember
hadifogságba jutott……………….…… 743.316 ember

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf