Hegyi József: Betegségek népi gyógymódjai Siklódon, az egykori Udvarhely vármegyében

    Igézet-fejfájás. Gyógyítása a fejnek igézetvízzel való megkenése. Az igézetvíz így készül: egy kannát tele vízzel a szoba földjére húzott keresztre téve, abba néhány (lehetőleg keresetlen faboronafogból való) eleven szenet dobnak ezen igék mondása közben: Fekete szemnek igézetire, macskaszemnek igézetire, cigánynak, magyarnak igézetire. Az így készült igézetvízből a beteggel három cseppet megitatnak s azután kézzel való erős dörgöléssel – igézetvízzel – a homlokot, vakszemet és nyakat megkenik. A megmaradt vizet pedig az ajtósarkára öntik, mondván: Akkor fájjon a fejed, mikor az ajtósarka.

    Pokolvar-fejfájás. Gyógyítsa a pokolvarnak ezüstpénzzel vagy kovásszal való lekerüllése a következőképpen: a beteg homlokára az ezüstpénzzel (vagy kovásszal) egy keresztet húznak, mondván: Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten! Vidd el ezt a nehéz fájdalmat a Jordán vize mellé s szippantsd a Jordán vizit, ne e szegény ártatlannak a vérit. Egyidejűleg a pénzdarabbal (vagy kovásszal) napvisszájára kerüllik a fejet s kerüllés közben a nyakcsigolyán szintén keresztet húznak. Az eljárás háromszor ismétlendő. Utána a beteg azonnali meggyógyulását várják.

    Vaknap-fejfájás. Gyógyítása: napfeljötte előtte olyan keletre folyó víznél vagy kútfőnél, amelybe a felkelő Nap első sugarát löveli, ezt mondja a beteg: Szaladj vaknap, mert jön az újnap s utána egy-egy marék vizet a feje fölött háromszor keresztül dob. Ezt három egymásután következő reggel ismételni kell. Más mód a ződ-tálba-nézés, a következőképpen: egy fényes, zöldmázas tál teletöltendő vízzel és pont délben a szabadban teljes napsütéses helyre teendő; a beteg hasrafekve a tálban levő víz tükrében addig nézi a napot, amíg egyszerre két napot lát, s ekkor a nézést abbahagyva, a vizet a tálból kiönti. Harmadik mód a vaknap-lefőzés, így: egy félkupás új cserépfazekat teletöltenek vízzel s kilenc szalmabog-ot és kilenc darab csüpücsuká-t tesznek bele s azután felfőzik. A beteget egy székre ültetik, fejére egy zöld tálat tesznek, amelybe az említett főzetet beletöltik, ezalatt az orvosló kilenc darab fakalánt fog és zörget, s a heteget napvisszájára kerülve, ezt mondja: A vaknapot az újnap érje utol, hogy megnjen ki a fejiből.

    Hüllés-fejfájás vagy fejszorítás. orvossága a fejpárlató. A beteget ágyba ültetik, meleg pokróccal betakarják; egy félkupa jól felforralt tejet forró melegen (hogy el ne égesse magát) egy kis lapítóra (=gyúródeszka) az ölébe tesznek s négy vagy öt darab tojásnagyságú izzóra hevített követ a tejbe eresztenek. A pára, s a tej megétele, a beteget kiizzasztja; e mívelet után a beteget lefektetik és jól betakarják; így marad, amíg a takaró alatt izzadságából meg nem szárad. – A gyógyulást biztosra veszik.

    Csömör-fejfájás. Tünete szédülés, némely ételtől való undorodás. Gyógyítása: a fejnek fokhagymás almaecettel való megkenése, az igézet ellen való megkenéshez hasonló módon. – Ha a betegség a gyomorba száll, akkor közönséges hasmenés vagy vérbe-esés. Orvossága borsos pálinka, vagy fagyükerüfüves almaecet; ezeket éhomra kell inni, mentül többet; más orvossága juhsajt éhomra jóllakásig; ezek a szerek a gyomor rendetlen székelését meggátolják.

    Fülfájás. (Hűlésből származott vagy közönséges) Orvoslása: egy kis darab kámfor vattában a fülbe teendő. Ha a fül zúg és a hallás gyengül, akkor a fület megpárolják a következő módon; egy kupányi vizet felforralnak lehetőleg olyan szűknyakú fazékban, hogy a rátett papírtölcsér a fazekat befödje, a tölcsér szára pedig a fájós fülbe dugható legyen, hogy a meleg vízpára a fül belsejébe juthasson.

    Szentantal-tüze (az arculatnak megtüzesedése és feldagadása: betege kínzó égési fájdalmat érez). Gyógyítása: acéllal és kovával a fájdalmas arcra való csehelés.

    Fogfájás. Orvoslása többféle: ha a fog odvas, az odvába egy szem bors teendő; ha nem használ, egy kis darab ; ha ez sem használ, a legerősebb dohányból képződött bagó; szokták ellene az árva csihányt is pipálni, vagy csomborral elegyített mézet tesznek a fogra. A nem odvas, épnek látszó fájós fognak legjobb orvossága a tejben főzött kökényfagyükér, amelyet megtörve, egy tiszta rongydarabbal a fájós fog táján az arcra kötnek, oly melegen, ahogy csak a test elszenvedi.

    Szemfájás és orbánc ellen régi idő óta nagyon ajánlott szer a mértékletes dohányzás. A szemfájásnak egyéb orvosságai a következők: Tiszta folyóvízben való késői mosdás; a szemvégeknek dohánylével való megkenése. Ütés vagy hájogindullás esetén finomra tört kristályüveg és sárga cukorpor egyenlő mértékű keveréke egy arra a célra átfúrt facsövön a szembe fúvandó. Ha a szemhéj viszket és megdagad, akkor árpa van a szemen; gyógyítása az árpának a szemhéjról való learatása a következőképpen: egy sarlóval a fájós szem előtt (– egészen közel a szemhez –) a levegőben az aratás mozdulata csinálandó ezen szavak mondása között: Árpa-árpa learatlak, kévébe kötlek, kalangyába raklak, elcsépellek, megőröllek, megszitállak, megdagasztlak, megsütlek s megeszlek.

    Orrvérzéskor a fejtető és a nyakcsigolya hidegvizes vászondarabbal borogatása.

    Szájfájás rendesen kemény ennivalók (mint száraz kenyérkaré, erős törökbúzakakas [=pattogatott tengeri] vagy sok dióbél) megrágása miatt keletkezik; orvosságul timsót forgatnak a szájban.

    Nátha ellen az orrlyukakon hideg víz szívandó fel; vagy pedig mintegy 24 órányi idő alatt semmi innivalót nem kell fogyasztani.

    Hüllés (rehuma) orvoslása többféle: 1. a fájós rész terpentinolajjal este, lefekvéskor, jól megkenendő; 2. ha a fájdalom oly nagy, hogy az ember miatta már munkaképtelen, akkor sós kádfürdőben minden nap kétszer, este és reggel, egy fél, esetleg egy óráig fürdeni kell, míg csak a fájdalom meg nem szűnik; 3. 9 darab disznóepét két liter lámpaolajban (=petróleumban) meg kell főzni, jól megszózni s a fájós részt ezzel megmosni.

    Torokfájás. Ha fejfájással egyszerre jelentkezik (de csak 15 éven aluliaknál), akkor pepecshimlő (azaz toroklom). Tünetei: a beteg ajkai megfeketednek, egy napon túl eszméletét veszti; orvosolni nem lehet, halálos. A kásahimlő ismertető jele: apró vörös (kásaszerű) kiütések a testen. Orvossága az óbor, melynek használatától a himlő mind kijön a test külsejére; ezalatt a betegnek meleg szobában, a külső levegőtől elzártan kell lennie; három hétre meggyógyul.

    Hüllés-hörgés. Orvossága: olvasztott vaj, zsíros pálinka, borsos káposztalé, lúdzsír és vízben főzött bodzafabogyó; mindezen szereket este, lefekvéskor kell melegen meginni, ahogy csak a száj elszenvedi. Szokták használni a tejben főzött bodzafavirágot is, amellyel a beteget a hüllés-fejfájásnál említett módon megpárolják.

    Hüllésből származott torokfájás. Orvoslása: tejben főzött zsályalevet jó melegen, este, lefekvéskor, a torok külső részére kötnek, a zsályás tejet pedig, ami egy félkupa kell hogy legyen, s beteg megissza, szintén jó melegen. Másik mód: egy babszemnagyságú indit (=párizsi kék) vagy pedig egy evőkanálnyi lámpaolajat le kell nyelni.  

    Ijedség ellen legrégibb orvosság az ónöntés, a kövekkezőképpen: az ónat egy serpenyőben megolvasztják; a beteget egy törpe székre ültetve, a fejére egy vízzel telt tálat tesznek; ebbe a forró ónat beleöntik, e szavak kíséretében: ne félj – ne félj! Az a tárgy, ember vagy más egyéb, mitől az illető megijedt, a vízbe öntött ónból kiformálódik. Az öntés az ijedségnek kisebb vagy nagyobb volta szerint páratlan számban, kevesebbszer vagy többször ismétlendő: először a fejre, azután a hanyattfekvő mellére, ülőhelyzetben a két tenyérre, hasra, feküdve a talpára és a hátára; – más orvossága a jeruzsálemi balzsamolaj, amely szer gyógyszertári ugyan, de székely népünk régen ismeri és használja, mint háziszert; reggel éhomra egy régi evő-fakalán vízbe a balzsamból két cseppet adnak a betegnek.

    Csikkanás (ficamodás). Minthogy a forgókban fordul elő, úgy is mondják, hogy „kiment helyéből”, vagy hogy az ín meghágta egymást. Orvoslása afájós résznek olyanképpen való megfogdosása, hogy a helyéből kiment forgó oda visszatétessék; ehhez a művelethez nem sok ember ért. Rossz lépés vagy a láb elcsúszása következtében történi csikkanáskor (– a forgó helyén van, csak az inak húzódnak meg –) a fájós részét sós búzakorpával kötik be.

    Láb- vagy kartörés esetén az eltörött csont pontos összeillesztése után a lábat, kart lapockába kötik; ez úgy történik, hgoy a testrészt egy puha rongydarabbal körülcsavarják s erre körülbelül előarasznyi kis lapos fácskákat (lapockákat) raknak, egy-egy hüvelyk távolságban köröskörül; azután elegendő szorosan, de hogy a vérkeringést el ne zárják, spárgával körülkötik; így marad gyógyulásig.

    Vakütés (ha az ütés miatt a vér nem jön ki). Egyedüli, régi ismert hasznos orvossága a vizesborogatás.

    Ebsemereg, azaz a bőrnek vöröses repedezése (amely nagyon viszket). Orvossága: égő nyírfát hideg vashoz tartanak, erre az égő nyírfából olajszerű nedv rakódik le; a semerget ezzel kötik be.

    Sárgaság. Orvossága: bors, szer, szegfű, fajéj, babérmag (bánfűmag), szerecsendió, szerecsendióvirág, sáfrán és sárgagyömbér; ezekből egyformán egy-egy evőkanálnyi mennyiség negyedrésze; azután fekete csihánygyükér, nádgyükér és rozsvirág; ezekből egy-egy szűk félmaroknyi;e szereket egy kupa pálinkába teszik s a beteg naponként háromszor egy-egy féldecit (negyed fertályt) használ belőle; két hónapra meggyógyul.

    Tárgyag (görccsel járó kínző hasfájás; a betege sokszor a földet is harapja és koncsorog). Orvossága: egy félkupa tejben egy kis darab farkashús (nem baj, akármilyen régi is) teendő, hozzá nagyon kevés puskapor vagy salétrom; ezt jó melegen a beteg megissza. Rendesen egy napon belül meggyógyul tőle.

    Korella (=kolera) ellen egy félliternyi pálinkába egy vagy két ág zsálya és ugyanannyi fodorminta teendő; mintegy 24 órai állás után hsználható.

    Kurvaköszvény. Úgy támad, hogy az ember különböző piszkos szemetet (fürdőlevet, tisztátalan nők alsó ingének mosólevét stb.) mezítláb feljár; ismertetőjele: a testen apró, vörös, égő, viszkető csomócskák. Orvossága szapullathamu tejben megfőzve; e főzettel kell a testet bekenni.

    Rüh ellen fehér kutyafa héjának a sárgáját kovásszal kell éleszteni; a kovász vízzel annyira legyen hígítva, mint a közönséges kenyértésztát szokás;azután jó sok kutyfahéjsárgát kell tenni bele s ha jól megéledt, zsírral vigyítve, a testre annyiszor kell kenni, amíg használ. – Szokták még a kékkövet (rézgálic) is használni, de eredménytelenül.

    Faranc (veszedelmes fekély = szifilisz). Orvoslása a füstölés. Okát nem ismerik. Nagyon ragadós. Ifjak között a nemi érintkezés útján ragad. A betegnek először a torka kezd fájni, bereked, azután egy hétre kiver a testén is, először ott (a nemző szerven), ahol a begegság ráragadt. – A füstölőszer a gyógyszertárban kapható, de valódi neve a nép között ismeretlen, csak füstölő néven ismerik és kérik. Emberemlékezet óta használja a nép ezen szert, mint a faranc ellen – hite szerint – egyetlen sikeres orvosságot. A füstölés a következő: a betegség kisebb vagy nagyobb voltához képest a füstöléshez értő asszony megállapítja a szükséges füstölőszer mennyiségét. Ezt azután elosztja 3, 5, 7 vagy 9 egyenlő részre. A beteget egy nagy kádba ülteti s mellé a kádba, egy edénybe, törökbúzacsuszából égetett eleven szenet tesz, amelyre egy rész füstölőszert hint, A keletkező füstöt a betakart beteg belélegzi. Mikor a füst a kádban már elenyészett, a beteget ágyba fektetik és betakarják. Ez az eljárás annyiszor ismétlendő, ahányszor a betegség nagysága megkívánja.

    Veszés (= veszettség) Orvossága következő: gyühübogár* (hosszúderekú fekete bogár), gyühóüfügyükér (– a gyühüfü igen gyakori erdőszéleken; magas kórója van s azon haranghoz hasonló nagy kék virágok, a tövétől majdnem a tetejéig –), 9 darab rézpénz (– csak vörösréz lehet –) egy kupa borban, új cserépfazékban, kenyéhéj alatt, levegőmentesen megfőzendő s leve 5 egyenlő részletben fogyasztandó el. Közhit szerint biztos eredménnyel szokott járni.

    Szárazbetegség (= tüdővész). Orvossága a következő: egy font írósvaj összefőzendő egy kupa borral, új cserépfazékban, kenyérhéj alatt; a főzetet a beteg jó melegen egyszerre mind megissza s nyomban hideg fürdőbe ül, ahol ismét egy félfont olvasztott vajat iszik meg s addig marad a vízben, mag csak ki nem melegszik; azután lefektetendő és jól betakarandó.

    Tüdőgyulladás. Kezdete onnan ismerhető fel, hogy a beteg a vállakupáját fájtatja. Gyógyítása: a beteg egész felső testének minden nap legalább háromszor hidegvizes lepedőbe való fogása.

    Hidegcsípés. Orvossága a jégír. Ez úgy készül, hogy olvasztott faggyút egy darab jégre öntenek s megfagyása után a jégről leveszik és sóskáposzta levére téve, a sebre kötik.

    Hüllés miatt való feldagadás, valamint nehezen való húgyásnál jó orvosság a meleg, tiszta vízből csinált kádfürdő.

    Vérkelés és marin. Orvossága egy ír, amely a következőképp készül: annyi vesefaggyú és háj olvasztandó össze egyenlő mennyiségben, hogy együtt egy negyed fertály legyen; tenni kell bele egy félfej vöröshagymát, egy darab fokhagymát, továbbá egy diónyi viaszt, egy darab szerecsendiót, egy lej ára szegfűnek a felét, ugyanannyi szert és egy szem babármagot; ezeket jól össze kell főzni. Az így készült kenőcsöt teszik a kelésre vagy a marinra; (a marin abban különbözik a vérkeléstől, hogynagyobb); ettől az írtól mindkettő kiérik, kifokad és hamar meggyógyul.

    Szökdöső pokolvar. (Mogyorónagyságú, mérges, tüzes, fájós kelések, amelyek kéthetenként egyik helyen meggyógyulnak, más helyen kiütnek s így sokszor egy évig is eltart a betegség.) Szokták orvosolni vöröshagymarétegben megolvasztott fenyőszurokkal, amit a hagymahéjjal együtt kötnek a kelésre; nem igen használ, csak ritka esetben. – A régi tapasztalat azt mondja, hogy a szökdöső pokolvar addig nem gyógyul meg, míg a test minden részén jól ki nem fújja magát.

    Vágott seb. Orvoslása többféle: 1. Egérfarkú fű avas hájjal összegyúrandó és a sebre kötendő; némely esetben használ. 2. Szoktak a sebre tolvajlapít is tenni; (erdőkben gyakori növény; magas kórója van és a fűzfalevélhez hasonló lapika). 3. A sebre rávizelnek. Legjobb orvossága azonban 4. a zöldbükkfalapi folyóvízben és tiszta edényben megfőzve; levével a sebet megmossák, a lapit pedig a sebre kötik.

    Horzsolás (körmölés) ellen pálinkában vert szappanhab a szokásos orvassága.

    Hidegrázás. Fajtája ötféle: harmadnapos-hideg, mindennapos-hideg, bolond-hideg, disznó-hideg és forró-hideg. – A harmadnapos orvossága: írni kell egy cédulát, mely a következőket tartalmazza: a beteg neve, születési éve, hava és napja, a hidegrázás gyanítható oka és kezdetének pontos ideje. Ezt a cédulát cérnára kötve a beteg nyakába kell akasztani; balról viseli, amíg meg nem gyógyul. A mindennapos-hideg orvossága: egy félkupa tejbe egy félfertály pálinkát töltenek s egy gyűszűnyi tört paprikát (pogánybors) hánynak bele; ezt a betegnek egyszerre kell meginni. – A bolond-hideget azért nevezik így, mert a benne szenvedők néha félre is beszélnek. Orvossága: egy maroknyi fecskefonal (aranka) megtörve, egy félfertály almaecetbe tesznek s ebbe izzóra hevített vasat vetnek. Ezt az orvosságot a beteg reggel éhomra, egyszerre issza meg. – A disznó-hideg jele, hogy a hidegrázás túlságosan nagy erővel kínozza a beteget, időszakosan, egy-egy hónapi megszakítással. Orvossága: a betegnek a disznók evőedényéből, a disznókkal együtt kell ennie, valahányszor nyavalyája utoléri. – A forró-hidegben szenvedők a hidegrázás idején fáznak és mégis megizzadnak. Orvossága: egy deci pálinkát megégetnek, jó sok zsírt, továbbá egy lej ára borsot tesznek belé; a beteget kifárasztják s azután ezt az orvosságot beadják; utána lefektetik és jól betakarják.

        

 

* Erdélyben azt, hogy megvész, így mondják: megdühödik; veszett kutya; dühös kutya; (gyühü tehát = dühü).

In: Etnográfia Népélet, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, Budapest, 1932, 3-4. szám        

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf