Juhász Gyula: Gyász

Egy régi térkép fölé hajolok ma:
Ez Ádria, ez a Kárpátok orma.
 
Ez a Tisza, a magyarok folyója,
Ez itt a délibábos régi róna...
 
Egy ódon könyvben lassan lapozok ma
S eltévedek a távol századokba.
 
És verseket idézek húnyt szemekkel,
Arany, Petőfi, zengő, messze tenger!
 
Rodostó, Döbling, Majtény és Világos,
Minden sötét lesz és a vége gyászos.
 
Szemünk kialszik és kihúny reményünk
És oly halálos bánat az, hogy élünk.
 
Magyar vagy-e? kérdik még néha tőlem.
Csitt! Lassan lépjetek a temetőkben!

                            1919