Mikszáth Kálmán: Galambóc

galamboc06Galambóc omladékai büszkén nézik, amint lábaikat a Duna nyaldossa. És már régen nézik. Galambócz még a római időkből való erősség s «Columbaria» nevet viselt.
Őseink mikor bejöttek, teljes fényében találták a kilenc tornyú várat s Keve vezér tette rá a kezét.
Nagyfontosságú leginkább a török világban lett. A beözönlő törököknek nagyon a lába alatt volt, kivált aztán, ahogy a Duna balpartjára a magyarok Galambóccal szemben felépítették László várát is.
Galambócot nem valami bolond mesteremberek csinálták úgy találomra, hanem igazi hadi célzatokkal épült. A kilenc torony hármas csoportra oszlott, az egyik csoport a szikla tetején, a másik a közepén, a harmadik a szikla alján állt s mindenik csoport erős kőfallal összekötve. Egyszóval úgy volt az kieszelve, hogy a törökök közt az a rege járta, kilenc eleven ördög építette a magyaroknak remekbe.
1391-ben, mikor a törökök először jöttek ide háztűznézni, Bajazid szultánnak első dolga volt elfoglalni Galambócot, de nem igen melegedhetett bele sokáig a pogány, mert Perényi Péter rá nemsokára visszafoglalta.
A vár nagyobb szereplése Zsigmond korára esik. Ekkor ismét török kezében volt a vár s Rozgonyi István pozsonyi gróf indult azt visszavenni 1428-ban.
Vele ment csatába s kormányzott egy gályát neje Szentgyörgyi Cecília is, a magyar történelem egyik kiváló alakja. «Röpke szellő itt lebegtette tengerzöld ruháját», mint Arany János mondja, ki egy szép költeményben örökíté meg Rozgonyi Cecília vitézségét. Gályájáról több török hajót fölégetett a hősies asszony, de siker nem koronázta nehéz viaskodásaikat, a vár továbbra is a török kezében maradt.
Hanem ötvenhárom esztendő múlva ütött a megváltás órája.
Persze, mert akkor már a Mátyás győzelmes hollója röpködött a magyar labogókon…
Jaksics támadta meg a várban a székelő török basát ezer lovassal, embereit levágta, nagyobbrészt pedig fogollyá tette.
Kinizsi Pálhoz jutottak a foglyok, ki mind megölette azokat, egyetlen egyet kivéve. Azt hazaeresztette és útiköltséggel ellátta, hogy legyen aki otthon híradással legyen Galambóc elestéről és a többiek haláláról.
Galambócról és a vele szemben fekvő Lászlóvárról az a rege él az Al-Duna mellékén, hogy a magyar vitézek oly jól tudtak nyíllal lövöldözni, hogy mikor a várfokon ebédelgettek a katonák, pajkosságból egymás kezéből lövöldözték ki a kanalakat.
A török urak végre is elunták a galambóci «hozott Isten»-eket s más kényelmesebb utat választották maguknak a későbbi királyok alatt. Többnyire Erdély felől jártak be.
Ezzel Galambóc hadászati jelentősége egyre csökkent, míg a törökök végleges kihurcolkodása után végképp megszűnt.
Ma csak arra jó már az ősrégi fészek csonkán meredező nehány fala, hogy eggyel megszaporítsa az al-dunai tájék számtalan látnivalóját.
De a hámbor babonás pásztorok éjjelenkint még most is látnak a hegyen, szép fehér lovon nyargalni egy aranyba-ezüstbe öltöztetett délceg amazont.
Sisakján egy ökölnyi gyémánt világít, száguldó lova lábán pedig «villámlik a, csillámlik a fényes acél patkó».

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZTTrikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf