Mikszáth Kálmán: A keresdi vár

Azért keresd01mondták rák, hogy «keresd», mert nem lehetett megtalálni.
Távol esett mindennemű hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé bezárt völgyben, úgy hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol egy teríték várja az asztalon a láthatatlan szellemek abrakoltatják meg fáradt lovát.
Nemcsak a szép Küküllő megyének egyik nevezetessége a festői lovagvár, de egész Erdélyországnak.
Még most is teljesen ép és lakható.
Annyi érdekes alakzat, oly meglepően szép ajtók, parányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen komoly épületet, hogy mint egyik tudósunk mondja: «érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni».
A vár az Árpádok idejében épült, még pedig minden jel arra mutat, hogy a II. Endre alatt Erdélyben időző német hercegek építették, mert túlnyomó a góth styl benne s mert az ekkortájt épült német váraknak hű mintája.
Később aztán a Bethlen család birtokába került s azok a saját ízlésük szerint folyton hozzáépítgettek egyet-mást.
Meglátszik biz ott nemcsak a román és a renaissance építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kőművesek gusztusa is.
Ostromokkal úgy látszik soha se volt valami nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem találnak alatta, sem golyóbisok nem hullnak ki a falaiból.
A béke hajléka volt.
Az üldözött erdélyi családok itt biztos, föl nem födözhető menhelyet találtak.
Egy-egy Bethlen mindig lakott benne. Régente valamelyikök (mert a Bethlennek közt majd mindig volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája itt jelent meg.
A középkor egyik komor fészkéből indult ki tehát Erdélyben az új kor erős hadserege: azok az apró ólombetűk.
A vár berendezése nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és faragványokkal vannak ékesítve, a föld alatt templom van góth stylben s a faragott kőből való oltár benne igazi kis remek. Itt gyűltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön padok állnak az asszonyok és a férfiak, valamint a várbeli tisztek és családok számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsánna, kinek fenn az egyik teremben még most is ott áll a fenyőfaágya 1598 felirattal.
Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden őrzik mai napig.
Szokásban volt, hogy a Bethlen családból, ha valaki megnősült, a mézes heteket e félreeső várba ment eltölteni. Mai napig is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul: «Keresdre utazik».

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf