Dalmady Győző: A Petőfiház

Itt született a költő,
Kinek dalaitul
A fülmile dalolni,
S az ég zengni tanul.

Csak a magyar nem tudja,
Mily szent neki e hely,
Szívében a dalokra
Még visszhang sem felel.

Oly gazdagok vagyunk, hogy
Kincseket veszthetünk!
Áll-e a ház vagy pusztul,
Nem ad gondot nekünk!

A dicsőség nemtője
Leül küszöbire,
Emlékezés sem hozza
Az utódot ide.

Hálátlan nép! ne is menj
A bús lakhoz közel,
Találkoznál a költő
Haragos lelkivel.

Az ócska fal hullatja
A sárvakolatot,
Láthatlan kéz egyet majd
Arcodba vághat ott.