Kerecsényi Dezső: Várunk
Kínzó, sötét démonhadak árja
Éjféli táncát testünkön járja.
Csonka törzsünk zúzzák, tépik…
Fekszünk nyögve, mozdulatlan,
Sebzett mellünk alig piheg,
Éltünk mécse kihunyóban:
Fojtogat az árnysereg.
És mi mégis hiszünk, várunk!
Várunk, mikor üt a
Szelleműző, szabadító óra,
Várunk reménységgel, égő hittel
A hajnali kakasszóra.
1921