Ébner Sándor: Füstöléssel való gyógyítás a Nógrád megyei Patvarcon

A Balassagyarmattal szomszédos Patvarc tót származású lakossága úgy hiszi, hogyha valami betegséget az orvosság nem gyógyít meg, akkor már csak füstöléssel lehet rajta segíteni. A füstölésre egyedül az izzó parázsra szórt karácsonyi morzsa alkalmas. A karácsonyi morzsa a karácsonykor fogyasztott ételek – mákostészta, alma, dió stb. – hulladéka, amelyhez még ostyát is tesznek. Ezt a morzsát kis zacskóban gondosan őrzik, betegség alkalmával kis lapáton vagy cserépdarabon égő parázsra szórják és füstjével a beteg tagot megfüstölik. Hogy a füst még hatásosabb legyen, a beteg tag fölé ruhadarabot borítanak (amint az képünkön is, a beteg kéz fölött látható). A patvarci néphit szerint leghatásosabb volt a füstölés szentantaltüze esetében, meg reumánál, amelyre pedig jónak tartották a zabnak, disznóhájnak és kenyérnek keverékét is.
Még általánosabb a beteg állatoknak füstöléssel való gyógyítása. Különösen jó hatását tulajdonítják a füstölésnek akkor, ha a tehén tőgye borjazás után megdagad. A tőgyet ilyenkor meg kell füstölni, mert különben „vakon marad és meggyullad”. Az állatok füstölése is a karácsonyi morzsával történik. Füstölés után azonban a beteg tőgyet még öreg disznóhájjal, agyaggal és ecettel is meg kell kenegetni. (Megjegyzem, hogy a beteg tehén megfüstölése a Pest megyei Cinkotán is divatos.)

Ethnographia – Népélet – A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata XLIII. évfolyam 3-4. száma; Budapest, 1932.