Jókai Mór: Szép vigasztalás
Szebasztopol híres vára mellett
A szebasztopoli kikötőben,
Minden holdnak első negyedével
Megjelen egy kétárbocos gálya.
S mikor a hold is leszáll a vízbe,
Mikor sötét lesz az ég, a tenger:
Jönnek hozzá hosszú, gyors dereglyék,
Gyors repülők, mint ki hord dugárút,
Mindegyik hoz megrakott köröndöt,
Azt ürítik a hajó fenékbe.
Reggel ismét a hajó tovább kél.
*
A mit a kufár hajóra szállít
A nagyhírű akhtiári partról,
Az nem egyéb… az nem egyéb, mint… csont.
Meghalt jó vitézek elszórt csontja,
Bátor frankok büszke ángoloknak
Messze földön ott felejtett csontja.
Harmadévre a halál után az
Már igen jó cikk kereskedésre,
Abbul készül spodium, finom liszt,
Abbul gyártnak fénymázat, nagyon jót
S tárgyanáműt, mely használ a földnek…
…Mégis szép az a harci dicsőség!