Hamvas József: A harmadik zsoltár
Ellenségünk, mint a tenger,
A sok nemzet, a sok ember!
Azt mondja a csüggedt kétség:
Minek most már a reménység?
Gondviselő jó Istenünk,
Csak Te magad vagy már velünk.
Csak Te szánod könnyeinket,
De Te meg is hallgatsz minket!
Ahogy gyászban fejet hajtunk,
Oltalmazó kezed rajtunk.
Miért félnénk a holnapot?
Ami jön, azt mind Te adod.
Kelj fel, Urunk, tarts meg minket,
Verd a porba elleninket!
Rontsd el őket gyalázattal,
Pusztítsd őket kórral, haddal!
Csontjaikat szerte hintsed!
Szabadíts meg, Urunk, minket!
1921