Volly István: Betlehemes játék egy törökkel

A török időkből származik az első feljegyzésünk a háromkirályos népi játékról. 154o-ben írta Somogyból Héderváry Lőrinc:
„Osztán a csillagéneket. ha megvagyon kgdnek, küldd alá; ha több éneket szerezhetsz, azért is légy érte, mert jó gyermekem van, kit ha meg nem oltalmazhatok, felküldöm kegyelmednek, , .". (t. i. a török veszedelem elől!)
Lám, a nyakukon a török, és ők mégis a csillagéneket keresik, messze valahol Budán!... A rákövetkező évben odaveszett Buda is. Somogyból való az alábbi betlehemes játék is. Egyedülálló érdekessége. hogy szerepel benne egy török, amire példát eddig sehol sem láttunk. Hogyan kerülhetett egy török vitéz a hagyományos Bibliabeliek szelíd seregébe? Feltevésünk az, hogy a törökök. kiűzetése után divatosak lettek Közép-Európa szerte a „törökös" elnevezések, játékok, álarcok. Mi is az 1541. évi óbudai "fekete levest" később "törökkávénak" tiszteltük. A miskolci férfiak „törökös táncz"-áról 1758-ból talált feljegyzést Bogdál Ferenc fiatal rnuzeológus. A tokaj-hegyaljai szüreti menetben a török basa figurája, vagy kunszentmiklósi lagzikon és disznótorokon hívatlanul beköszöntő, polkazenére körbe-karikába ugrándozó álarcos török, vagy a sopronhorpácsi pünkösdölök sásruhába rejtett, és pálcával jól megtáncoltatott törökbasája, mind-mind Buda visszavétele után, az 1686-ot követő években válhatott kedves népi játékelemmé. A Somogy megyei Kereki községben is ez idő tájt léphetett be a török vitéz alakja a már akkor is régi betlehemes játékba. Ma is meg van ez a török vitéz a nagy forgalmú Balatonföldvártól tíz, a csaknem év':' ezredes köröshegyi templomtól pedig mindössze öt kilométerre. Kereki egyutcás falu, hosszú völgyben kanyarog a köves főútja. A völgy a tó felé nyílik: a falu végéről nyáron szépen rálátni a csillogó víztükörre és Tihanyra. de télen bizony onnan fújnak át a zord bakonyi szelek, éppen amikor a hosszú utcán járnak a betlehemesek. Az 1880-as években még katonaviselt férfiak betlehemeztek nagy gyönyörűséggel, vagyis a legények és házasemberek. Az 1920-as évek óta már csak a 12-15 éves korosztály játssza a régi szöveget. Az idősebbek pedig - mint hagyománytisztelő tanítómesterek - bele-belesegítenek a játékba. . betlehemet fabrikálnak, rigmust tanítanak, megmutatják az öltözködés módját. Tanító, pap, vagy kántor soha nem szólt bele a játék hagyományos életébe: így mondják, így tudják a parasztemberek Tudják azt is. hogy már a szomszéd faluban sem ismerős a kereki törökös betlehemes játék. Erről magunk is meggyőződtünk. Pusztaszemesre, a szomszéd községbe a kerekiek járogatnak át betlehemezni. A "törökös betlehemes játék" tehát elszigetelt néprajzi jelenség. A játékszöveget és dallamokat egybehangzóan mondta el az 1960-as években a 77 éves Horváth Józsefné Kovács Anna és a kis unokája, aki a pajtásaival játszotta. Egybehangzó előadásukból kitűnik, hogy a játék két-három emberöltő alatt mit sem változott, tartósan él. A szereptanulásról nem sokat mesélnek: a kisebbek megtanulják. amikor a nagyobbaktól karácsonykor hallják, aztán belenőnek maguk is a szerepbe. A vándorúton járó hagyományos szövegekből úgyis az maradt meg, amit könnyen fog az emlékezet. A régi betlehemet valamelyik ház padlásáról hozzák elő. Egyik szereplő házánál öltik föl a betlehemes jelmezeiket. A betlehemes játéknak 10-'11 szereplője van, ami már magában is meglepő nagy létszám. Csakis az erdélyi betlehemes játékokban tudtunk eddig ilyen létszámú csapatokról. A török vitéz turbánt csavar a fejére piros-barna tarka kendőből, olyant, mint egy "csigaház". Fehér réklit, vagy blúzt és piros bugyogót ölt. A bugyogót az anyja szoknyájából készíti: szétfejti a varrást, és a bugyogó két szárát kialakítják, aztán gumit húznak a szárak aljára, és a térdnél buggyosra formálják. Fehér harisnyát húznak a lábra, és hegyes orrú piros cipőt, vagy papucsot. Oldalára régimódi huszárkardot köt, a pengét kihúzza, és vállához illesztve hordozza. Kicsi kecskeszakállat visel kenderkócból. Heródes király fehér férfiingben és bőven ráncolt gatyában parádézik. Fehér papírsüvege magos, csúcsos. A vállán keresztben nemzetiszín szalag színesedik – mint az anyakönyvvezetőé – a lábán fekete csizma. Bal kezében másfél méteres fabuzogányt tart jogar módjára, a gömböt aranypapírral vonja be. Jobb kezével pedig a másfél méteres szárú pipáját kezeli. A magyar katona háborúból visszamaradt valamiféle katonazubbonyban és nadrágban igyekezik megjelenni, esetleg szabadságos katonáktól kér kölcsön ruhadarabokat. Félrevágja a katonasapkáját, újabban az ötágú csillagosat, de sohasem viseli a „söltőset", vagyis a simlédereset, Régi divatú huszárkardot hordoz is. Az angyal fehér férfiingben és csipkés szélű alsószokmányában, esetleg a templomi ministráns ruhában jelenik meg. Bundasapkáján, vagy kalapján keménypapírból aranyos abroncskoronát visel, három felálló kereszttel. Az első, második' és harmadik király - vagyis Gáspár, Menyhért és Boldizsár - olyanképpen öltözik, mint Heródes, de jogar és pipa nélkül. Régebben ajándékot hordozhattak. Az első, második és öreg pásztor ringyes-rongyos, vagy szőrével kifordított rossz bundakabátot visel, a derekán madzaggal átkötve. Bundasapkájuk rendszerint lyukas, és a lyukba lúdtollseprőt dugnak. Meg-megbillentik játék közben és ettől rettenetesen félnek a kisgyerekek. Láncos botra támaszkodva, hajlott derékkal és nagy csörömpöléssel lépkednek, vagy álldogálnak; kenderkóc szakálluk majdnem a földet söpri. Oldalukon. madzagra kötve kulacs fityeg. Régebben fából faragtak, ma megteszi a katonai bádogkulacs is. A betlehem kb. 80 centi magos, 60x70 centi terjedelmű deszkaházacska. elöl félkörös nyílással, felette tulipánvirág és két levél színesedik papírból, a tetőcsúcson pedig fakereszt. Jászolkában nyugszik a kisded, gyertya áll mellette, a deszkafalon pedig szentképek sorakoznak. Az utcán a katona és az angyal cipeli, kétfelől fogva a füleket. A szobába az angyal egyedül viszi be. Karácsonyeste betlehemeznek. több csoport is jár egyszerre a falu más-más részében. Este hatkor indulnak. és házról házra köszöntenek. Az utcán, némán haladnak párosan, vagy libasorban. A konyhában megállapodnak kis időre, ezalatt a szobában elrendeződik a család.

 Török vitéz beront az ajtón, kardját magasra tartja és vagdalózik:

Állj félre, vén banya. ne nézz rám, mint vasvilla!
Majd megtanitlak a törökök: nótájára!

Magyar katona is belép, körülbelül másfél méterre megáll a törökkel szemben és mindketten a kardot előre nyújtva a másikuk vállára teszik. így állnak mereven, amíg dörgi a rigmust a magyar:

Állj félre barátom, én is hadd beszéljek,
Veled nem cserélek.
Mert úgy áll a szád, mint a tavalyi szarkafészek!
Török vitéz ugyancsak kiabál:
Török vér hadd folyjon!

Kis ideig farkasszemet néznek, aztán a nézők felé fordulnak és a kardot katonásan tartják. Később így énekelnek is a többiekkel. A magyar katona széket kér a háziaktól és a szoba közepére helyezi.

 

2.
Heródes belép az ajtón, köszön:

Békesség a háznak és a benne lakójának!

A három király libasorban követi őt, szintén köszön. Heródes beleül a székbe, és ünnepélyesen trónol, a katona meggyújtja a pipáját, Heródes szipákol, füstöl, másik kezében méltósággal tartja a jogart, és szól a három királyhoz:

Én vagyok Heródes királytok,
Újszülött született, mondjátok.
Ha megtudhatnám születése helyét,
Mind összejáratnám Betlehemnek földjét.
Ahol a bölcsőben kisded gyermeket találtok,
Mind koncról-koncra feldaraboljátok!

A három király Heródes felé fordulva szófogadóan mondja:

Igenis, elmegyünk békével, szerencsével, jó királyunk!

Ezután, a kisded felé fordulva, ezt mondják jelentős hangsúllyal:

Ne félj, te kisded nyáj, egyetlen kisded Jézusunk,
A mi üdvösségünk, ki érettünk születtél,
Mink vagyunk Gáspár, Menyhárt és Boldizsár!

 

3.
Az angyal megcsendíti csengőcskéjét, és a betlehemmel belép:

Békesség a háznak és a benne lakójának!

A betlehemet az asztal sarkára teszi, ha kevés a hely, hát kezében tartja. A katona meggyújtja a gyertyát. Heródest kivéve mind énekel:

Mennyből az angyal, lejött hozzátok,
Pásztorok, pásztorok,
Hogy Betlehembe, sietve ment'én
Lássátok, lássátok:

Istennek fia
ki ma született
Jászolyban, jászolyban,
leszen néktek üdvözítőtök
Valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja Mária, Mária
Barmok közt fekszik,
jászolyban nyugszik
Szent fia, szent fia!

Mivel sietős az útjuk, hogy minél több házhoz eljussanak, a „jászoly"-ról rendszerint a „barmok"-ra ugranak, és a 2-3 verset ilyenképp összevonják. Az első pásztorbotra támaszkodva bebotorkál:

Szerencsés jó estét a házigazdának!
A házak mindenütt legyenek kitisztítva.
Mert megszületett a kis Jézuska,
És mi őt fogjuk bemutatni!

A második pásztor kulacsát forgatva hajtogatja:

Hol vannak a juhaim, nyájaim,
Melyekért az éjjel annyit fáradoztunk?
No de gyere be te vén Dadó,
Mert odaki megfagyó!

Az öreg pásztor a leghajlottabb hátú, lassú mozgású, tollseprőjét ijesztően billegtéti a sapkáján, csörömpölve botorkál befelé:
„ Gimbellős-gombollós, kukoricagombócos jó estét a házigazdának! De nem látjátok, hogy tél az idő: öregapátok megfagy, megeszik a farkasok!....”

Mindhárom pásztor ledől a földre három ágú csillag alakzatban és a fejüket összedugják, félkönyékre támasztva, mintha aludnának. Az angyal széphangú kiscsengőjével csilingel és énekhangon szólítja a pásztorokat, mire azok ijedten kérdeznek ugyancsak éneklő hangon:

kotta1

 

 

 

 

 

- Glória! - Ki vagy?
- Glória! - Mi vagy?
- Angyal vagyok, jöjjetek, Betlehembe menjetek,
Mert született tinéktek A ti üdvözítőtök!
Alle-alleluja! Mert van glória!

A három pásztor feltápászkodik és öregesen körbejár, a láncos botokkal ugyancsak verik a szoba földjét:

Pásztorok, keljünk fel,
Hamar induljunk el!
Betlehem városába,
Rongyos istállócskába,

Siessünk, ne késsünk,
Hogy még ezen éjjel
odaérhessünk,
Mi urunknak tiszteletet tehessünk

Angyalok hirdetik,
Messiás születik!
Itt van jele fényének,
Helye születésének,

Pajtában, pólyában,
Bé vagyon takargatva rongyocskában,
Áldott gyermek szenved már kiskorában.

A szigorú háziasszony, vagy a nagyobb lány rászól a túlbuzgó pásztorokra:
- Ne, gyerekek, ne veszekedjetek, ne verjétek föl a szobánk földjét!
Jó kedvükben ugyanis néha gödröt is vertek a régi földes szobákban ... Éneklés közben halkan megkérdi a házigazda:
- Ki szedi a pénzt?
Katonára szoktak mutatni. Átveszi a pénzt, és felmutatja a többieknek. mielőtt zsebre dugja, hogy lássák, mennyit adott a jó gazda. Folytatólag elmondják a búcsúéneket, és libasorban, abban a sorrendben, ahogy beléptek, távoznak, még az utcán is zeng a búcsúszó:

kotta 2

 

 

 

 Évente csak egyetlen-egy napon járnak a faluban a betlehemesek, de akkor 40-50 házat is meglátogatnak. Az utóbbi években 10 forintot adtak házanként, egy este félezer forintot is megkerestek. és fejenként 50 jutott Bőven kaptak aszalt gyümölcsöt, diót, almát. disznócsülköt, kolbász is és bort a kulacsba. Játék közben és az utcán kóstolgatták. Karácsony első napján a szomszéd falvak valamelyikében betlehemeztek ugyanezzel a játékkal, hasonló sikerrel. Az utána következő karácsonyig pihent a betlehem a padláson, a ruhák él szekrényben, a láda alján, vagy visszatértek a mindennapi használatba. A népszokást valóban a nép szeretete tartja életben, mégpedig a legigazibb parasztnépé.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf