Ölvedi László: Északra tartok

Északra tartok, ahol deres,
Metsző viharok járnak,
S éjféli napba néz a népe
A koronátlan viking királynak.

Északra tartok, hol Freya vár
A dermedt szívű álmodókra,
S egyszer talán előmbe lép
Ibsen örök szerelme: Nóra.

Északra tartok, rózsát szedni
Szürke ködös, naptalan tájon.
Hullott virágot úgy keresni,
Hogy a lelkem is belefájjon.

Jégvirágon tündöklik a tűz,
Hideg ajkak szent Elmo lángja,
S észak felől a sarki fény
Bepiroslik az éjszakába.