Pálos Rozita: Anyámnak
Három nap óta már a halállal küszködöl.
Micsoda leckét adtál nekünk
az ibolyántúli Földről, ahonnan
türelmed galamb fényei leszállnak.
Legfőbb gondod, hogy ettünk-e mi
s tiszta kendő van-e a mosdón,
ha kezét mossa az orvos.
Mintha folyton álmos lennél –
elküldesz minket a fájdalom
pengéivel kifaragott csendből.
Küszöböd őrizzük megijedt
gyermektekintettel, miközben
mérlegre teszed a lélek dolgait.
Oly tiszta és megfoghatatlan vagy,
mint a szó a gondolat arany tengelye
körül, mely soha téged meg nem nevez.
1961