Tolnai Vilmos: Nagyfalusi (hontmegyei) babonák
1. Karácsony estéjén szénát tesznek az asztal alá és egy egész kenyeret az asztalra; ezeket az étkezés közben esett morzsákkal együtt ott hagyják háromkirályig, hogy bő termés legyen.
2. Ustorokkal csattognak, a kanászok és tehénpásztorok kürtölnek, hogy a jószág a következő évben egészséges maradjon.
3. A lányok kis papírszeletekre férfineveket írnak, galuskába teszik; a melyik név először jön fel a víz forrásakor, az a név lesz a leány jövendőbelijeé.
4. Elmennek isztrit (ereszt) rázni. Ha a lány kötényébe búzaszem esik, akkor gazdaghoz megy férjhez; ha rozs, akkor szegényebbhez; ha árpa, akkor pásztorhoz.
5. Luca napján almába harapnak, karácsonyig minden nap harapnak egyet belőle; a kivel az éjféli miséről hazajövet először találkoznak, annak nevét kérdik, olyan nevű lesz a leány ura is.
6. Mielőtt éjféli misére mennek, hamuból annyi sírhant-alakú formát csinálnak, a hány családtag van s ezeket beteszik a kemencébe. A mise után megnézik, a kinek a hantja be van horpadva, az a következő évben meghal.
7. A karácsonyesti vacsoránál almát vágnak szét annyifelé, a hányan vannak és szétosztják. Ha az, a ki az almát szétosztotta, a következő évben bajba kerül és egyikére gondol azoknak, a kiknek az almából adott, az kimenti őt.
8. Ugyancsak vacsora közben diót vesznek a tálból; ha a dió egészséges, akkor az illető is az lesz az egész évben; ha egy gerezdje rossz: akkor egy ideig; ha pedig az egész: akkor egész éven át nyomja az ágyat.
9. A leány vacsora közben valamelyik fiútól elkapja az első gubát (mákkal hintett, főtt gombócféle tészta), melyet szájába akar tenni s kiteszi az ablakba; ha reggelre elvész onnan, akkor a következő esztendőben férjhez megy.
10. Ha valaki nagy-karácsony napján tör diót, az az egész esztendőben sok edényt fog törni.
11. Mielőtt éjféli misére mennek, fehéren terítik az asztalt, pohár vizet tesznek rá; mikor hazajönnek, mielőtt a szobába lépnek, egyikök benéz a kulcslyukon s akkor meglátja az asztalnál azt, a ki a rokonságból abban az esztendőben meghal.
12. Ugyanígy terítenek asztalt, rá egy pohár vizet, meg egy pohár bort tesznek. A miséről hazaérkezve az a lány, a ki meg akarja tudni, ki lesz az ura, mezítelenre vetkőzve oda ül az asztalhoz és vár; ekkor megjelenik a jövendőbelije s ha a borból iszik gazdag, ha vízből, akkor szegény lesz.
13. Luca napján (december 13.) kezdik faragni a Luca-széket s faragnak rajta karácsonyig s akkor elviszik az éjféli misére; a ki ráül, mind meglátja a falu boszorkányait, oltár felé háttal ülve.
14. Karácsonykor a leány összesöpri a szoba négy sarkából a szemetet, rááll és hallgatózik: a honnan kutyaugatást hall, onnan jön az ura.
15. Luca napkor üres zsákot akasztanak szájjal lefelé a konyhában, akkor jól tojnak a tyúkok.
16. Luca estéjén a gazdasszony leül a földre, leánya pedig a szoba négy sarkából alája söpri a szemetet s kezébe adja a söprűt, akkor jól tojnak a tyúkok.
17. Virágvasárnapkor felöltöztetnek egy szalmából készült bábut, neve Kisze; ezt a lányok végig viszik a falun a legények kődobálása közt énekelve:
«Hej ki, Kisze, Kiszéce,
Győj be sódar, gömbőce!»
Amikor kiérnek a faluból az Ipolyhoz, levetkőztetik és beledobják a vízbe s azt mondják, hogy eltemették a Kiszét, t. i. beledobták a böjtöt az Ipolyba.
18. Ha a leánynak katona szeretője van és sokáig nem hall felőle, akkor kenyérsütéskor egy kis vakarcsot gyúr, beléje összegöngyölített piros selymet tesz s a kenyér után teszi be a kemencébe; ha a selyem megég, akkor szeretője meghalt, vagy nagy baja van, ha nem, akkor él és egészséges.
19. András éjjelén a lányok nadrágot vagy gatyát tesznek fejük alá, hogy megálmodják vőlegényüket.
20. Ha a tűz nagyon szikrázik, ha az ajtó magától kinyílik, ha a kés hegyére esve megáll, ha a kutya szánkázik: vendég jön.
21. Ha vásárba mennek, magukkal viszik a mosogató rongyot, hogy szerencsés legyen a vásár. Ha pedig házukban van a vevő és nem tudnak megalkudni, akkor a seprőt megfordítva (nyelével a földnek) teszik az ajtó mögé.
22. Ha valakit megigéztek, azaz «szemtűl jött valakinek», akkor egy pohár vizet vesznek, ebbe keresztbe két szalmaszálat, aztán négy égő üszköt, ezeket megjelölik: asszony, házasember, leány, legény, s akkor beledobják a pohárba, mindegyik üszköt külön a pohár szájának egy-egy negyedébe, a mint a két szalmaszál négyfelé osztotta; a melyik üszök leszáll pl. a leányé, az igézte meg az illetőt. Ezután avval a vízzel mossák meg visszakézből a szemüket, egy ruhadarab visszájával megtörlik, a vizet pedig az ajtó sarokvasára öntik.
23. Ha idegen jön nagy beteghez, akkor a látogatónak egyik kezébe földet, másikba kenyeret tesznek és megügyelik, hogy melyik kezét mozdítja a beteg, mikor a látogató a szobába lép. Ha azt, a melynek megfelelőleg az idegennek kezében kenyér van, akkor fölépül, ha a másikat, akkor meghal.
24. Ha a ház fölött gólya röpül el, az tüzet jelent.
