Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében /XVII. rész/

/XVII. rész/

– Csobánka –

Messze bent a budai hegyek között húzódik meg Szűz Mária csobánkai kegyhelye. Keletkezésének legendáját a környékbeli nép így adja elő:

   A mostani szent kút helyén régen mocsár volt, ahová egy pásztor járt itatni és deleltetni. Egyszer dél felé hirtelenül Mária alakja emelkedett ki a mocsárból s a kis Jézust tartotta a karján. A megdöbbent pásztor nem mert hinni a szemének, mégis elmesélte a faluban, hogy mit látott. Napról-napra kitódult a kíváncsi nép és mind többen vélték látni a mennyei jelenséget. Egy-két ember megmosta sínylődő tagjait a vízben, vagy egészen megfürdött benne, és íme, meggyógyult. Híre ment a csodának és mind messzebb vidékről sereglett össze a nép imádkozni és gyógyulást keresni. Később a mocsarat kitisztították, kutat ástak és föléje kápolnát emeltek.

   A kápolna gyönyörű fejér falai között őrködő Mariahilf-kegykép utal a csobánkai búcsújárás német eredetére, egyben azonban Közép-Európa megíratlan kultusztörténetének is jellegzetes dokumentuma. A képnek a régi Habsburg-birodalomban ezernyi másolatával találkozunk mindenfelé. Története vetekszik a legizgalmasabb regénnyel. Megjelenik előttünk az eredeti kép mestere, Lukas Cranach, aki tudvalevőleg rokonszenvezett ugyan Luther tanításával, de a keresztény festő legnemesebb kötelességéről, Szűz Mária megfestéséről nem tudott megfeledkezni. A kép később a szász választófejedelem ajándékaképpen egyik Habsburg főhercegé lesz és Innsbruckba kerül. Nemsokára csodatevő hírbe jut és ünnepélyesen az innsbrucki Szent Jakab plébániatemplom főoltárára helyezik. A kép másolatokban is terjedni kezd. Egyik másolata a passaui kapucinusok templomában szintén kegyképpé válik. Bécs ostroma idején (1683) az udvar Passauban tartózkodik és Lipót király sokszor ájtatoskodik előtte. Fenyegetett birodalmát a Szent Szűz oltalmába ajánlja. A győzelmet, majd a török hatalom hanyatlását az uralkodó a Keresztények Segítsége közbenjárásának tulajdonította. Ettőlfogva a kegykép másolata villámgyorsan elterjedt az egész habsburgi monarchiában. Akárhányszor a másolatok is csodatevő hírbe kerülnek, így Solymáron, az óbudai Máriakövön, Bodajkon, Szentantalon, Homokkomáromban, Tétszentkúton, Turbékon, Doroszlón és még sok más helyen.

   Ott voltunk egy Sarlós Boldogasszony-napi búcsún. A pünkösd csodája elevenedett meg a szemünk előtt, de egy szívvel magasztalták Mária örök dicsőségét. Korunk és hazánk egyik legégetőbb problémája, a nemzetiségi kérdés talált itt pillanatra megoldást a közös szülőföldhöz való ragaszkodás és az egyező istenélmény boldog igézetében.