Sértő Kálmán: Születésnapomra

Mivel az életben nem vihettem sokra,
Verset sóhajtok ki születésnapomra,
Ma fordultam a harmincadik évembe,
Keserű, szürke nap ez az életembe!
Kevés a jó ember, legjobb a kadarka,
Korai őszülés lett harcaim haszna,
Várnak kéne lennem, ifjan vagyok várrom,
Mindent kárpótoló halálomat várom.
Jövőre, úgy érzem, akkor viszem sokra,
Ha már nem írhatok születésnapomra,
Átölel a föld, a szorítása szeret,
Kék ibolyák alá ajánlom testemet.
Felhőkre ajánlom lepkének lelkemet,
Kisóhajtott, szárnyas magyar életemet,
Szememet csillagnak az ég közepére,
Onnan őrködjön le a magyar vidékre…

1940 ősze, Gyászjelentés, 1940, Három csillag, 1941