Pados János

Pados János, orvosdoktor, római katolikus plébános, *1820. június 21-én Duna-Földváron, Tolnamegye;a gymnasiális osztályokat Budán s Kőszegen, a bölcseletet Pesten végezte. 1836-ban a fehérmegyei papok közé vétetett fel és a theologiát Székesfejérvárt 1840-ig hallgatta; de fiatal kora miatt csak 1843. jún. 21. szenteltetett fel. Azalatt, mint aldiakonus, a püspöki udvarban báró Barkóczy László mellett szertartó volt. Felszenteltetvén, előbb káplán Bogdányban, később újra a püspöki hivatalnál szentszéki jegyző volt. Székesfejérvárt az önkéntesekhez állott és mint tábori pap részt vett a pákozdi és schwechati csatákban: ezután Görgei fővezérsége alatt levonult Komáromba s itt az önkéntesek feloszlattatván, visszatért Székesfejérvárra. Gaál Eduárd császári biztos üldözése elől menekülendő, 1849-ben besoroztatta magát Kmetty hadtestébe közvitéznek, hol a X. honvédzászlóaljban szolgált mint őrmester a világosi fegyverletételig. Az oroszok elfogták, de megmenekült, bujdosása után azonban mégis az Újépületbe került. A haditörvényszék elítélte hatévi várfogságra vasban. Munkácsra vitték, hol másfél évet töltött; onnét Olmüczbe, hol szintén másfél évig volt fogva. 1853-ban amnestia útján kiszabadult. Püspöke Károlyi György gróf fiai: Gábor, Tibor és István nevelésére rendelte Csurgóra. A nevelés bevégzése után azon gondolata támadt, hogy az orvosi tudományok megtanulása után elmegy Ázsiába történelmi kutatások végett. Tehát 1861-ben orvosnövendék lett és 1867-ben letette a szigorlatokat. Megszerezte az útlevelet és elindult; azonban Budapesten új püspöke, Jekelfalusy lebeszélte szándékáról és azonnal kinevezte zsámbéki plébánosnak és helyettes esperesnek. A kath. autonomia kongresszusának jegyzője volt. Ennek meghiusulása is elkedvetlenítette, azért 1872-ben visszavonult minden egyházi és polgári hivataloskodástól és előbb tanulmányi útra kelt és sorra megtekintette a kontinens nevezetesebb orvosi intézeteit; azután Zalamegye egyik zugában, a Badacsony tövében, Nemes-Tördemiczén[ma Badacsonytördemic] húzta meg magát, hol szerény birtokának és az orvosi gyakorlatnak jövedelméből élt1892-ben történt haláláig.A magyar Nemzeti Múzeumnak becses régiségeket és 100 frtot hagyott.

Czikkei a Nemzeti Ujságban (1847. 558. szám. Ismét Szent Gellért hegye); a Családi Lapokban (1854. Közlemények Montesquieu munkájából: Elmélkedések ... A rómaiak politikája a vallásban), az Új M. Múzeumban (1857. Csurgói természeti nevezetességek), a M. Akad. Értesítőben (1857. Kunhalmok Csurgón), a Delejtűben (1858. Kőcsákány Kis-Teesen Veszprémm., 1858-1861. Schwalbach sat. útirajzok); a Hölgyfutárban (1859. Nyílt sorok Felletár Emilhez); a Pázmány Füzetekben (IV. 1859. Szent Katalin napjára); az Ifjúsági Plutarchban (II. 2. 1860. Károlyi Antal); az Idők Tanujában (1860. 3. sz. vezércikk), a Gyógyászatban (1866. Az 1831. keleti hányszékelés, 1872. Nyavalyatörés, 1873. Sáp, Bakteriumok, Rostdagok és habarczok a méhben, Terhesség, szülési akadályok, A méhüszögről, Hang- és szóláshiány, 1874. Pár szó a Basedow-kórról); az Erdészeti és Gazdászati Lapokban (1867. Közlemények a Tiszafáról); írt a Religióba is, többnyire névtelenül vagy P. J. jegygyel; az Egyetemes M. Encyclopaediájnak is munkatársa volt.

Munkái:

1.Egyházi beszéd, mellyet ő szentsége IX. Pius pápa által hirdetett jubilaeum alkalmával a székesfejérvári főtemplomban bőjt III. vasárnapján 1847. mondott. Székesfejérvár.

2.A hit szavaa koporsónál. Néh. Kovács Károly urnak, mélt. gróf Károlyi urfiak nevelőjének temetésekor, Csurgón, Szentmihály hava 9. 1853. U. ott.

3.A keresztény hit szerzőjeaz Úr Jézus. Nagybőjti egyházi beszédekben fejtegette. Pest, 1854.

4.A rómaiak nagyságaés hanyatlása. Azoknak politikája a vallásban. Montesquieu után magyarította. U. ott, 1856.

5.Myrtuslombok.(A belső czímlapon: Költeményfüzér). U. ott. 1861. (2. bőv. kiadás. Bpest, 1880. Ism. Ország-Világ 1881. 70. l.)

6.Szécsény Pálkalocsai érsek életrajza. Pest, 1862.

7.ÉrtekezésekTitus Livius római történeteinek X első könyve fölött. Machiavelli Miklós után ford. U. ott, 1862.

8.Úti jegyzeteklevelekben. Ugyanott, 1863.

9.Beszélgetésekgyermekemmel a vallás első fogalmairól. U. ott, 1864.

10.Utazási napló.Budapest, 1890. (1869. és 1872-ben Törökország, Németország, Dánia, Svéd és Norvégország, Finnland, Oroszország).

Danielik, M. Irók II. 243. l.

SchematismusCleri Weszprimiensis 1876.

Károly JánosésNyirák Sándor, Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1877. 281. l.

PetrikBibliogr. és Könyvészete.

KiszlingsteinKönyvészete.

M. Könyvészet1890.

1892:Ambrus József, Paphonvédek Albuma 120. l.,Budapesti Hirlap182. sz.,Gyógyászat28. sz.,Vasárnapi Ujság28. szám. (Nekr.).

M. Sion1893. 707. l. és Önéletrajza a Kertbeny Károlyhoz 1880. okt. 4. irt levelében (a m. n. múzeum kézirattárában).