Dura Máté: A magyar nép
Nem az a vér a magyar vér,
Mely mi bennünk folydogál,
Olyan lassú, lusta csendes,
Mint akár a tetszhalál;
Hanem az, mely, ha megárad,
Széttépi a gátakat,
Úgy csitul le, hogyha medre,
Partja tiszta, mély, szabad.
Nem az a kedv a magyar kedv,
Amiben élt ősapánk,
Mely lángolt bor tűzétől,
Ellobbant, mint a szalmaláng;
Hanem az, mely, mint a villám...